Magyar Péternek választania kell: Lengyelország vagy a zöld politika

Az elemzés középpontjában az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszere, az EU ETS áll. A rendszerben mintegy 10 ezer erőműnek, gyárnak, légitársaságnak és más nagy kibocsátónak kell fizetnie a kibocsátott szén-dioxid után, mégpedig kibocsátási kvóták vásárlásával. Az EU ezekből a kvótákból évről évre kevesebbet enged a piacra, így a szennyezés fokozatosan drágul.

A Telex cikke szerint az ETS által lefedett ágazatok kibocsátása 2005 óta nagyjából a felére csökkent, miközben az uniós gazdaság reálértéken közel negyedével nőtt. Az írás azt is kiemeli, hogy a rendszer évente becslések szerint mintegy 100 milliárd köbméterrel mérsékelte Európa gázigényét ahhoz képest, ahol nélküle tartana a kontinens; ez nagyjából Németország teljes éves gázfogyasztásának felel meg.

Az ETS-t időről időre felülvizsgálják, a Telex szerint nagyjából öt-hat évente kerül sor ilyen „nagyszervizre”, amely általában másfél-két évig tart. Most azonban az uniós intézmények gyorsabb tempót szeretnének: a cél az, hogy már 2027 első negyedévében megszülessen a megállapodás. Az időzítés azért is érzékeny, mert áprilisban elnökválasztást tartanak Franciaországban, ahol Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése a jelenlegi uniós klímapolitikánál kevésbé zöld energiapolitikát képvisel.

A rendszer lazítását hagyományosan a visegrádi országok szorgalmazták, de az elemzés szerint a vita mára szélesebb körűvé vált. Andrej Babiš cseh miniszterelnök az ETS felfüggesztését követeli, és a Telex szerint az olasz kormány egyik minisztere is ugyanezt kérte. A magas energiaárak és az európai ipar versenyképességi gondjai miatt a lazításnak Nyugat- és Dél-Európában is lettek támogatói.

Lengyelország helyzete különösen fontos a vitában. A Telex felidézi, hogy bár a lengyel energiarendszer az utóbbi években zöldült, Lengyelország továbbra is Európa egyik leginkább szénfüggő gazdasága. Egymillió eurónyi megtermelt lengyel GDP-re nagyjából 180 tonna, ETS alá tartozó szén-dioxid-kibocsátás jut, ami háromszorosa a magyar adatnak. Varsó számára ezért ugyanaz a karbonár jóval nagyobb teher, mint Budapestnek.

Az írás szerint Donald Tusk kormánya nem az ETS felszámolását akarja, hanem olyan reformokat sürget, amelyek mérsékelnék a lengyel iparra és energiaszektorra jutó terheket. Karol Nawrocki államfő ennél messzebb menne: szerinte az EU-nak el kellene indulnia az ETS teljes felszámolása felé. A lengyel energiapolitikai helyzetet nehezíti, hogy a szén kiváltása részben földgázzal történhetne, de Lengyelországnak kevés saját gáza van, a bányavidékeken pedig egész közösségek megélhetése kötődik az iparághoz.

Magyarország szempontjából a Telex elemzése szerint azért nem egyértelmű a lengyel álláspont követése, mert a magyar gazdaság ETS-kitettsége jóval alacsonyabb. Több mint 200 magyarországi létesítmény tartozik a rendszer alá, de a kibocsátás jelentős részét néhány nagy erőmű és ipari üzem adja, köztük az MVM visontai Mátrai Erőműve, a Mol százhalombattai Dunai Finomítója és a Nitrogénművek pétfürdői műtrágyagyára. A rendszer a légitársaságokat, például a Wizz Airt is érinti.

A cikk arra is rámutat, hogy az ETS Magyarországnak nemcsak költséget, hanem bevételt is jelent. A Magyarországnak járó kibocsátási kvóták értékesítéséből az állam az utóbbi években százmilliárdos nagyságrendű bevételhez jutott, 2024-ben több mint 200 milliárd forinthoz. Emellett a magyar energiarendszer korszerűsítésére további uniós források is elérhetők lehetnek.

A Telex szerint a politikai dilemma így abban áll, hogy ha Magyar Péter Varsó mellé áll, az gesztus lehet a Visegrádi Négyek együttműködésének újraélesztése felé, de nehezen illeszkedhet a Tisza zöld vállalásaihoz. Ha viszont Magyarország inkább az ETS erejének megőrzését támogató svédek, dánok, finnek vagy hollandok mellé áll, az a lengyel kapcsolatok szorosabbra fűzésével kerülhet ellentmondásba.

Az elemzés felidézi, hogy Magyar Péter augusztusban a parlamentben arról beszélt: a klímaváltozás kezelése „nem felesleges luxus, nem egy nyugati ideológiai elhajlás”, hanem alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. A Telex szerint az új kormány önálló, élő környezetért felelős minisztériumot is felállított, miközben Magyarországon a nyáron hőkupolák, kánikularekordok, rendkívüli szárazság, rekordalacsony Duna-vízállás és a paksi atomerőmű termelését érintő hőség- és vízhiány is szerepelt a klímaváltozáshoz kapcsolt példák között.