Trump gazdaságpolitikája saját szavazóinak is fáj

A beszélgetés egyik kiindulópontja az volt, hogy Donald Trump második elnöki ciklusa a Telex összefoglalója szerint több szempontból népszerűtlen, ezért a Republikánus Párt nehéz félidős választás elé néz. A gazdaság állapota a választás egyik kulcskérdése, különösen azért, mert a választók megélhetési helyzete és az ország makrogazdasági adatai eltérő képet mutatnak.

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája azt mondta: a fő számok alapján az amerikai gazdaság 2-3 százalék körüli GDP-növekedést produkál, de a részletek már jóval vegyesebbek. A növekedést elsősorban a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások húzzák, miközben más területeken romlás látszik: csökkennek a lakásépítések, több iparágban visszaesett a gyártás, és Móró szerint Trump ígérete ellenére nem tértek vissza azok a gyárak, amelyek korábban elmentek.

Az elemző szerint az infláció gyorsabban emelkedik, mint a reálbérek, és az iráni háború miatt dráguló dízelárak is felfelé hajtják az árakat. Móró Tamás ezzel összefüggésben arra is utalt, hogy a nemrég közzétett fogyasztói bizalmi index a koronavírus-járvány idején látott mélységbe süllyedt.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a gazdasági helyzet különösen az alacsonyabb végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoportoknak kedvezőtlen. A Telex összefoglalója szerint ezek a csoportok Trump szavazóbázisának fontos részét adják. Németh kiemelte, hogy csökken a megtakarítási ráta, vagyis az amerikai háztartások egyre kevesebbet tudnak félretenni; a legszegényebbeknél ez már megélhetési gondokat jelent. Emellett nő azok száma is, akik nem tudják törleszteni hitelkártya-tartozásukat.

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások a beszélgetés szerint egyelőre inkább mélyítik a különbségeket. Az MI-szektor és különösen az adatközpontokhoz hardvert szállító cégek, illetve befektetőik jelentős nyereséget érhetnek el, miközben az alacsonyabb hozzáadott értékű szektorokban nem keletkeznek új munkahelyek. Az elemzők arról is beszéltek, hogy az MI-cégek nagy tőkeigénye kötvénykibocsátásokhoz vezet, ami növeli a kamatköltségeket, és az amerikai állampapírok finanszírozását is drágíthatja.

A forrás szerint az adatközpontok energiaigénye a rezsiköltségekre is hat, miközben ezek az építmények helyi szinten népszerűtlenek: a Telex cikke szerint az emberek 70 százaléka nem szeretne ilyen létesítményt a közelébe. Ezzel magyarázták, hogy bár Trump kormánya gyorsítani akarja az MI-fejlesztéseket és nyerni akar a technológiai versenyben, helyi republikánus politikusok is kampányolnak az adatközpont-építések korlátozásával.

A beszélgetésben szó volt Trump 5000 dolláros, körülbelül 1,6 millió forintos csekkígéretéről is, amelyet az elnök a republikánusok félidős választási győzelme esetére helyezett kilátásba. Móró Tamás szerint ekkora összeg kifizetésére nincs fedezet az amerikai költségvetésben, hitelből finanszírozva pedig szerinte összeomlana az amerikai államkötvények piaca. Ugyanakkor kisebb pénzosztást elképzelhetőnek nevezett, és szerinte ez az eszköz tartósan beépülhet az amerikai politikába.

A Telex jelezte, hogy a felvétel október 4-én készült, ezért a résztvevők nem érintették Trump és Vlagyimir Putyin október 9-i megállapodását, amely szerint az amerikai elnök szívesen látná az amerikai piacon az orosz dízelt, az oroszok pedig mentességet kapnának bizonyos gázolaj-szállítási szankciók alól.