Jeszenszky Géza: Orbánék azt hitték, örökké hatalmon maradnak

A hatalom elbizakodottsága a közpénzek elosztásában is megmutatkozott

Jeszenszky Géza szerint a politikusoknak különösen fontos lenne tanulniuk a történelemből, a tapasztalatok figyelmen kívül hagyása ugyanis súlyos következményekkel járhat. A volt külügyminiszter a második világháború előzményeit és a Krím 2014-es orosz annektálását is példaként említette. Úgy látja, a kellően határozott nemzetközi fellépés hiánya hozzájárulhatott ahhoz, hogy az agresszorok egyre bátrabban lépjenek fel.

A magyar belpolitikában a hatalom korlátlanságának érzését tartja az egyik legfontosabb problémának. A műsorvezető a görög tragédiákból ismert hübrisz, vagyis a túlzott elbizakodottság fogalmával kapcsolta össze az Orbán-kormány tizenhat évét. Jeszenszky szerint ez az NKA körüli ügyekben is tetten érhető: a nyilvánosságra került pályázatok azt mutatják, hogy egyes támogatások odaítélésénél még a szabályos ügyintézés látszatára sem ügyeltek kellőképpen.

A műsorban szóba került egy olyan cég esete is, amelynek korábban nem volt bevétele, mégis 450 millió forint támogatáshoz jutott egy nem nyilvános e-mail-címre benyújtott, hiányosan kitöltött pályázat után. Jeszenszky úgy vélte, az ilyen esetek a közpénzek pártpolitikai célú felhasználásának gyanúját erősítik. Szerinte a korlátlan hatalom érzése vezethetett oda, hogy a döntéshozók nem tartottak a következményektől, és úgy gondolhatták, hogy a rendszer hosszú távon is változatlan marad.

Szijjártó Péter kínai állása etikai kérdéseket vet fel

A beszélgetés egyik központi témája Szijjártó Péter, aki külügyminiszteri megbízatása után a BYD kínai elektromosautó-gyártóhoz került. Jeszenszky szerint önmagában nem feltétlenül kifogásolható, ha egy politikus a közéletből az üzleti szférába távozik, ám különösen aggályos, ha olyan vállalatnál vállal szerepet, amelynek magyarországi beruházását korábban maga is jelentős állami támogatásokkal segítette.

A volt külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kérdést elsősorban etikai szempontból tartja problémásnak. Szijjártó ugyanis nem egyszerűen támogatta a beruházást, hanem személyesen is közreműködött abban, hogy a vállalat jelentős pénzügyi kedvezményeket kapjon. Jeszenszky szerint az ilyen helyzetek összeférhetetlenségi kérdéseket vetnek fel, különösen azért, mert egy korábbi külügyminiszter olyan diplomáciai és stratégiai információk birtokában lehet, amelyek egy nagyvállalat számára is értékesek lehetnek.

A kínai beruházások megítélésénél a politikai és gazdasági szempontok sem választhatók el egymástól. Jeszenszky Kínát államkapitalista rendszerként jellemezte, és arra figyelmeztetett, hogy az állam és a nagyvállalatok szoros összefonódása miatt a gazdasági terjeszkedésnek geopolitikai jelentősége is van. Azt is kifogásolta, hogy a magyar állam jelentős támogatásokkal ösztönöz olyan beruházásokat, amelyek szerinte nem feltétlenül jelentenek megfelelő kitörési lehetőséget a magyar gazdaság számára.

Orosz kapcsolatok, luxus és a közpénzek ügyei

Szijjártó Péter külügyminiszteri tevékenysége kapcsán a műsorban a tárcavezető orosz kapcsolatai, a diplomáciai utak költségei és a magánrepülőgépek használata is előkerült. Jeszenszky felidézte, hogy saját külügyminisztersége idején, 1990 és 1994 között nem merült fel a magánrepülőgépek igénybevételének szükségessége, és menetrend szerinti járatokkal utazott. Szerinte a diplomáciai feladatok ellátása nem indokolhat automatikusan minden költséges megoldást.

A volt külügyminiszter különösen aggályosnak tartja, ha a közpénzből bérelt repülőgépeket végül nem veszik igénybe, a költségeket azonban így is ki kell fizetni. Úgy véli, az ilyen ügyek dokumentumok alapján utólag is vizsgálhatók, és amennyiben jogsértés történt, felmerülhet a kár megtérítésének kérdése is. A diplomataútlevelek kiadásával kapcsolatban szintén azt hangsúlyozta, hogy a jogosultságot és az esetleges szabálytalanságokat tisztázni kell.

Szijjártó orosz kapcsolatairól szólva Jeszenszky kitért a Szergej Lavrovval folytatott egyeztetésekre is. A nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén elhangzottakról nem áll rendelkezésére teljes körű információ, de a külügyi tárca egyik államtitkárának reakciója alapján úgy vélte, a történtek komoly megdöbbenést válthattak ki. A volt miniszter a diplomáciai magatartás és a közpénzek felhasználása mellett azt is kifogásolta, hogy a magyar kormány konfliktusokat vállalt az Európai Unióval, miközben szorosabbra fűzte kapcsolatait Moszkvával.

A beszélgetés végén Jeszenszky visszautasította, hogy a Fidesz képviselői az egykori kommunista diktatúrához hasonlítsák a jelenlegi politikai elszámoltatást. Mint fogalmazott: „Az Orbán-kormány magyar történelemben először történt meg, és remélem, hogy soha többé, hogy önként dalolva egy diktatúrához húz, egy diktatúrával cimborál egy kormány, egy felelős kormány.” Szerinte a kommunista rendszer valódi áldozatainak emlékét sérti, ha a diktatúra fogalmát politikai vitákban, a történelmi tapasztalatoktól elszakítva használják. Saját életéből is felidézett egy példát: 1956 után osztályával együtt egy időre eltiltották az egyetemi továbbtanulástól, ő pedig október 25-én személyesen is átélte a szovjet katonai fellépés fenyegetését. Hangsúlyozta, hogy nem az orosz népet, hanem a putyini rendszert bírálja, és az ukránok, valamint az oroszok szenvedését egyaránt a diktatórikus hatalom következményének tartja.