Amatőr kódtörők mesterséges intelligenciával fejtenek meg régi rejtjeleket

A Nature 2026. október 16-án megjelent hírcikke Carter Leffen esetével indít: a kriptográfiai tapasztalattal nem rendelkező felhasználó a GPT-6 Astra mesterségesintelligencia-modellt kérte meg egy 85 éve titkosított német katonai üzenet megfejtésére. Leffen néhányszor további gondolkodásra ösztönözte a modellt, majd másnap reggelre egy megoldást kapott.

A cikk szerint egyre több nem szakértő használ nagy nyelvi modelleket történelmi kódok megfejtésére. Ezek a rendszerek képesek gyorsan alkalmazni dekódoló algoritmusokat, miközben internetes forrásokban olyan történeti dokumentumokat vagy kiegészítő információkat is kereshetnek, amelyek segíthetnek a megfejtésben.

A jelenség a szakemberekre is terhet ró. Elonka Dunin, Washington környékén élő nyugalmazott játékfejlesztő és kriptográfiai könyvek szerzője a Nature-nek azt mondta: „Annyi a hamis pozitív eredmény olyan emberektől, akik nem igazán értik a kriptoanalízist.”

Leffen, aki a Bloomberg pénzügyi adat- és médiavállalatnál termékfejlesztési coach New Yorkban, szeptemberben arra kérte a GPT-6 Astrát, hogy nézze át a Crypto Cellar Research nevű oldalt. Ezt a történelmi, megoldatlan rejtjeleket gyűjtő honlapot Frode Weierud független kriptográfus működteti Oslóban. A modell végül egy Enigma-géppel titkosított üzenetet választott ki.

Az Enigmát a német fegyveres erők használták a második világháborúban katonai kommunikációk elrejtésére. A gép rotorai és dugaszai az ábécé betűit titkosító elektromos jeleket irányították át; a Nature szerint akár 103 szextillió lehetséges módon.

A GPT-6 Astra egy 1941. július 10-én küldött, 82 karakteres üzenetet választott. A Nature szerint ennek oka az lehetett, hogy rövid volt, és esetleg kapcsolódhatott egy ugyanazon a napon küldött, 2017-ben már megfejtett Enigma-üzenethez. Ha a két szövegben azonos szavak szerepeltek, az segíthette a dekódolást; a kriptográfusok ezt cribnek nevezik.

A modell kódot írt egy Enigma-gép szimulálására, majd olyan beállításokat keresett, amelyek egyszerre reprodukálhatták a 2017-ben megfejtett üzenetből származó támpontot, és értelmes szöveggé alakíthatták a megoldatlan üzenetet. Tíz óra alatt több mint négymilliárd beállítást próbált ki. Leffen a megoldást elküldte Weierudnak megerősítésre.

A Nature beszámolója szerint kiderült, hogy az üzenetet más Enigma-beállításokkal titkosították, mint az ugyanazon a napon küldött, korábban már megfejtett másik üzenetet. A cikk szerint ez szokatlan, és magyarázhatja, miért maradt ilyen sokáig megoldatlan a kód.

Néhány nappal később Carter Church, a kaliforniai Mountain View-ban működő SentinelOne kiberbiztonsági vállalat staff engineerje egy 1809-es rejtjelezett üzenettel próbálkozott. A levelet egy olasz tisztviselő küldte Napóleon egyik tábornokának, és a Cryptiana nevű oldalon szerepelt, amelyet Satoshi Tomokiyo japán szabadalmi mérnök és hobbikriptográfus állított össze.

Church a GPT-6 Astrának egy képet adott az üzenetről. A modell egy francia kriptográfiai oldalon részleges kulcsot talált, majd fokozatos módszerrel dolgozott tovább. A Nature szerint egy gyakori dekódolási stratégiát, a szimulált hűtést alkalmazta: ilyenkor a megfejtési kulcsot lépésről lépésre módosítják aszerint, hogy az új kimenet érthetőbb-e az előzőnél.

A GPT-6 Astra nagyjából hat óra alatt talált sikeres kulcsot. Church a megfejtett üzenetet, amely a cikk szerint csapatok helyzetét írta le, elküldte a Tokióban élő Tomokiyónak ellenőrzésre. Church megjegyezte, hogy az üzenet mesterséges intelligencia nélkül is megfejthető lett volna, de a modell sokat rövidített a folyamaton azzal, hogy átírta a képen látható jeleket, megtalálta a részleges kulcsot, és meghatározta, hogyan kell azt alkalmazni.

A Nature a cikkhez 2026. október 16-án korrekciót is fűzött: egy korábbi változatban tévesen azt írták, hogy Carter Leffen a Bloomberg Law-nál dolgozik, a javítás szerint azonban a Bloomberg munkatársa.