Von der Leyen szerint Montenegró 2028-ban csatlakozhat az EU-hoz

Pénteken ért véget Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének nyugat-balkáni turnéja, amelyen a térség tagjelölt országait kereste fel. Az Index beszámolója szerint az út célja az volt, hogy az EU fenntartsa a csatlakozás iránti érdeklődést azokban az országokban is, amelyek közül több már több mint egy évtizede tagjelölt státuszban van.

Von der Leyen a látogatások minden állomásán tartott sajtótájékoztatót, és többször is kijelentette: az Európai Unió „soha nem lehet teljes a Nyugat-Balkán nélkül”. A lap emlékeztetett arra is, hogy ezt az állítást az Európai Bizottság elnöke idei évértékelő beszédében is megfogalmazta.

A mostani, immár hatodik ilyen útját szerdán Albániában kezdte, ahol Edi Rama albán miniszterelnökkel és az elnökkel is tárgyalt. Csütörtökön Koszovóba és Montenegróba látogatott, ott az érintett országok elnökeivel és miniszterelnökeivel egyeztetett. A körutat Észak-Macedóniában zárta, amely a forrás szerint az uniós csatlakozás érdekében még a nevét is megváltoztatta.

A szokásos útból ezúttal Szerbia és Bosznia-Hercegovina kimaradt. Ennek okaként az Index azt írta: Szerbiában október 25-én, Bosznia-Hercegovinában pedig október 4-én tartanak parlamenti választásokat.

Az Európai Bizottság elnöke nemcsak politikai üzenetekkel érkezett a térségbe: felajánlotta, hogy a tagjelölt országok még a teljes jogú csatlakozás előtt részévé válhatnának az EU egységes piacának. Ezt az Európai Unió a Nyugat-Balkánnak szóló Növekedési Terv keretében 6 milliárd euróval segítené; a tervet 2023 novemberében fogadta el az Európai Bizottság.

Von der Leyen a csatlakozási folyamat kapcsán a szükséges reformok mielőbbi végrehajtása mellett érvelt, és ezekről is tárgyalt a kormány- és államfőkkel. Montenegró esetében úgy fogalmazott: a 625 ezres lélekszámú ország 2028-ban csatlakozhat a blokkhoz, az EU 28. tagállamaként. Hozzátette, az általa vezetett intézmény támogatja a csatlakozást, de ehhez politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség.

A többi tagjelölt ország helyzetét az Index szerint a Bizottság tavalyi bővítési jelentése is távolabbinak értékelte. Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásait Görögország után már Bulgária lassítja, Koszovót pedig öt uniós tagállam – Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia – de jure nem ismeri el önálló államként. A forrás szerint több ország azt is szeretné, hogy Koszovó csatlakozása előtt Szerbia elismerje az országot.