Újabb titkok derülnek ki az Orbán-kormány 2011-es döntéseiről

Mint írták, 2011 kulcsév volt a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kialakításában: a kormány ülésein is téma volt az alaptörvény előkészítése, majd annak 2011 áprilisi elfogadása után jogszabályi környezetbe ültetése, ennek részeként tárgyalták október 25-én, hogyan vezessék át a jogszabályokban az ország megnevezését Magyar Köztársaságról Magyarországra.

Az összefoglalókban nyomon követhető több, nagy horderejű törvényjavaslat kormányzati megvitatása is: 2011 decemberében az Országgyűlés " rohamtempóban fogadta el " az új törvényeket, köztük az új felső- és közoktatási törvényt, az új önkormányzati törvényt és a Magyar Nemzeti Bankról szóló jogszabályt - emlékeztettek.

A sok vitát kiváltott MNB-törvényről november 23-án a jegybankelnök meghívásával tárgyaltak, ahol az összefoglaló szerint a miniszterelnök kérdésére " az MNB elnöke megerősítette, hogy igényli az álláspontja szerint elmaradt hivatalos és formális egyeztetés lefolytatását" .

Napirenden volt ebben az évben a kormányablakok, járások kialakítása, a cafeteria rendszer átalakítása a SZÉP-kártya bevezetésével, illetve a közmunkaprogram felépítése - sorolták.

A kormány ülésein visszatérő téma volt a Széll Kálmán Terv végrehajtása, amit Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter március 1-jén mutatott be a nyilvánosságnak, és amelynek kulcseleme volt a nyugdíjrendszer átalakítása, így a korkedvezményes nyugdíjak kivezetése is.

Többször előkerült a magánnyugdíjak államosításával létrejött Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyonának értékesítése és az új közbeszerzési rendszer - tették hozzá.

Közölték azt is, hogy a kormány többször tárgyalt olyan aktuális ügyekről is, mint az ajkai vörösiszap-katasztrófa áldozatainak megsegítése, a devizahitel-válság kezelése, a West Balkan szórakozóhely tragédiája, vagy az állami támogatások ellenére csődközelbe került Malév helyzetének rendezése.

A 2012 februárjában csődöt jelentő légitársaságról már december 14-én a kormány asztalán szerepelt egy " jelentés a Malév esetleges bezárása esetén felmerülő költségekről" .

2011-ben Magyarország volt az Európai Unió Tanácsának soros elnöke is, erről azonban kevesebb napirendi pont született, mint a kormány által támogatott nagyberuházásokról - szerepel a közleményben.

Kormánydöntés született a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásáról, a Városliget, a Várbazár és a budai Várnegyed rekonstrukciójáról, de jelentős támogatásról döntöttek a győri Audi gyár esetében, sőt, többször napirendre került egy végül elmaradt Los Angeles-i Bánk Bán előadás kérdése is - sorolták.

A 2011-es feljegyzések a kormany.hu/kormanyulesek2011 oldalon böngészhetők - közölték.