Trócsányi elárulta, hogyan választotta ki Völner Pált: rákeresett a Google-ben

Kiemelte: minisztersége kezdetén, 2014-ben átvilágítást rendelt el a Végrehajtói Kamaránál, amely azt mutatta, hogy a "kamarában nincs rend, és a fejétől bűzlik a hal".

Azt is mondta: a szervezeti struktúra átalakítása során felmerült az államosítás, de az éveket vett volna igénybe, és költségvetési vonzata is lett volna, itt azonban "azonnali intézkedésre volt szükség".

A minsztériumban ezért döntöttek úgy, hogy kamara helyett kart hoznak létre, melynek élére az igazságügyminiszter által kijelölt személy kerül, valamint, hogy miniszteri biztos felügyeli a kar működését, gazdálkodását.

Az átalakítás legfontosabb eleme, hogy 7 évre kvázi koncesszióba kapják a végrehajtók a kinevezést, megítélése szerint "fegyelmező eszköz" a végrehajtók számára, hiszen ha a végrehajtóval szemben rendszeresen fölmerülnek eljárások, elveszíti posztját.

Emellett előírta a kötelező felelősségbiztosítást, a fegyelmi eljárásokban való részvételt és az irodaalapítást, kialakította a továbbképzések rendszerét, bevezette az elektronikus panaszkezelést és csökkentette a díjakat - sorolta.

Jelezte: a végrehajtói kar elnökét nem ő, hanem a végrehajtók maguk választották meg.

Kitért arra: a kérdésről hatpárti egyeztetést is összehívott, és a legtöbb ellenzéki pártoktól érkezett véleményt beépítette a törvényjavaslatba, amelynek elfogadását a Jobbik döntő része és az LMP is támogatta.

Kijelentette: igyekezett a legjobb tudása szerint fölépíteni a rendszert, amely lehetővé tette, hogy a végrehajtói kamara "tisztuláson essen át" , és ennek a tisztulásnak a felügyeletét is igyekezett kialakítani. Az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár hatáskörébe tartozott a végrehajtók kinevezése, áthelyezése, új végrehajtói pályázat kiírása, a közjegyzők kinevezése - mondta.

Hozzátette: ő ezzel nem foglalkozott, ő a struktúra átalakításának jogalkotási feladataiban, szervezeti kereteinek kialakításában vett részt "legjobb tudása szerint".

Trócsányi László a kérdésekre válaszolva többször nyilatkozott úgy, hogy tárcavezetőként elsősorban magasabb szintű ügyekkel foglalkozott, és mivel megbízott kollégáiban, erős jogosítványokat, sok feladatot delegált az államtitkárságokhoz.

Leszögezte: vezetése alatt és tárcája átadásakor is teljes mértékben meg volt győződve arról, hogy minisztériumában, az államtitkárságoknál és a végrehajtói karnál is rendben vannak a dolgok, ugyanis az évek alatt egyetlen alkalommal sem értesült visszásságokról.

Trócsányi László közölte: a büntetőeljárás érintettjei közül Völner Pál államtitkár és Petrik Béla végrehajtói kari hivatalvezető kinevezése fűződik hozzá, míg Schadl Györgyöt végrehajtói kar tagjai választották elnökké.

Völner Pállal kapcsolatban közölte: Répássy Róbert államtitkár távozását követően a Google webes keresőn nézte meg, kik rendelkeznek jogi végzettséggel a Fidesz frakciójában, majd e nevek közül azért esett a választása a később eljárás alá volt politikusra, mert Völner Pálnak volt államtitkári múltja.

Vele és más államtitkáraival kapcsolatban is azt mondta: megbízott kollégáiban, s bízott benne, hogy alkalmasak a rájuk bízott feladatok elvégzésére.

A végrehajtói rendszer átalakításával kapcsolatban feltett azon kérdésre, hogy az új szisztéma a közbizalom helyreállítását is szolgálta-e, tekintve, hogy a kar vezetőjét 924 millió forint jogtalan előnyszerzésért letartóztatták, igennel felelt.

Rámutatott ugyanis: az átalakítások során bevezették mind a hivatalvezető, mind az új végrehajtók 7 éves, központosított pályáztatáson alapuló kinevezését, új - csökkentett - díjszabást és az adósoktól behajtandó költségátalányt határoztak meg. Ezek a változtatások "erős kontrollt, fegyelmezési eszközt" kínáltak, egyben a visszaélések csökkenését szolgálták - vélekedett.

A végrehajtók kiválasztásáról azt mondta: soha nem kapott jelzést arra vonatkozóan, hogy valakivel szemben gyanú merülne fel, vagy szabálytalanságok történnének, pedig - hívta fel a figyelmet - minden fontosabb döntés vagy megbeszélés esetében igyekezett közvetlen munkatársat delegálni az államtitkárságaihoz.

Schadl György és Petrik Béla kapcsán is arról beszélt, hogy a végrehajtói rendszer vezetőivel leginkább protokolláris eseményeken találkozott, hiszen nem ő, hanem Vízkelety Mariann felügyelte a végrehajtói területet és a jogi hivatásrendeket igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárként.

Egy kérdésre elismerte: egyszer felhívta Schadl Györgyöt szakmai ügyben annak letartóztatása előtt néhány nappal 2021-ben, de a beszélgetésnek semmi köze nem volt semmilyen korrupciós vagy kinevezési ügyhöz. Magánügyben, saját ingatlanvásárlását érintő végrehajtások kapcsán érdeklődött pusztán - mondta.

Völner Pál és Schadl Görgy kapcsolatáról azért nem tudott, mondta, mert egyrészt ilyen jellegű bejelentés vagy panasz sem érkezett hozzá, másrészt az érintett területek felügyelete államtitkári szinten folyt, ebben ő nem vett részt.

Az Országgyűlés 2026. május 26-án fogadta el a végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottság felállításáról szóló javaslatot. A bizottság célja annak feltárása, hogy a végrehajtási rendszer hiányosságai hogyan vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához.