Semmi alapja annak, hogy politikai foglyoknak nevezzék Orbán Áront és társait

Az önkéntes jelentkezés nem akadályozza meg az őrizetbe vételt

Orbán Áront és három társát őrizetbe vették, az ügyészség pedig kezdeményezte letartóztatásukat. A gyanú szerint a négy ember 2024-ben több mint száz vietnámi állampolgárnak segített abban, hogy Nyugat-Európába jussanak. Az ügyben befolyással üzérkedés és embercsempészet gyanúja is felmerült. Orbán Áron ügyvédje panaszt tett az őrizetbe vétel és a gyanúsítás ellen.

Magyar György szerint a védelem helyesen hivatkozott arra, hogy ügyfele korábban felvette a kapcsolatot a vagyonvisszaszerzési hivatallal, megadta elérhetőségét, és jelezte, hogy rendelkezésre áll. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hatóságoknak le kell mondaniuk a kényszerintézkedésről. Az ügyvéd szerint a gyanúsítottnak személyesen kellett volna jelentkeznie, és ha valóban tisztázni akarja a helyzetét, feltáró, őszinte vallomást kellene tennie.

A letartóztatásról a nyomozási bírónak kell döntenie, aki az alapos gyanú mellett azt is vizsgálja, fennáll-e a szökés, elrejtőzés, a bizonyítás megnehezítésének vagy a bűnismétlésnek a veszélye. Magyar György tapasztalatai szerint az első harminc napos letartóztatást a bíróság gyakran elrendeli, ha a törvényi feltételek fennállnak.

A bilincselésnek is vannak határai

Az ügyvéd külön kitért arra, hogy szükséges-e minden gyanúsítottat bilincsben és vezetőszáron előállítani. Szerinte a fehérgalléros, gazdasági és korrupciós ügyek érintettjeinél nem feltétlenül indokolt ugyanazt a biztonsági gyakorlatot alkalmazni, mint az erőszakos, veszélyes elkövetőknél. Mint fogalmazott, a „szükségesség, arányosság, méltányosság” szempontjait a büntetés-végrehajtás rendszerében is érvényesíteni kellene.

Magyar György szerint a fogvatartottak szállítására vonatkozó jelenlegi előírások túlságosan merevek, ezért rugalmasabb szabályozásra lenne szükség. Nem vitatja, hogy bizonyos esetekben indokolt a bilincs és a fokozott biztonsági intézkedés, de szerinte egy gazdasági bűncselekmény gyanúsítottját nem kell szükségtelenül megalázó módon a nyilvánosság elé állítani. A biztonsági követelményeket az emberi méltóság tiszteletben tartásával kell összehangolni.

A politikai fogoly kifejezés politikai védekezés

A műsorban szóba került, hogy a Fidesz politikusai Orbán Áront, Hankó Balázst és más, büntetőeljárással érintett személyeket politikai foglyoknak neveznek. Magyar György szerint ennek semmilyen alapja nincs. Úgy látja, a politikusok azért beszélnek politikai leszámolásról, mert saját magukat és környezetüket akarják tisztára mosni a választóik előtt. Hozzátette: attól, hogy ezt ismételgetik, még nem válik igazzá az állításuk.

Az ügyvéd a politikai kommunikáció kettős mércéjére is felhívta a figyelmet. Szerinte nem véletlen, hogy egyes ügyekben nagyobb a politikai felháborodás, más esetekben viszont elmarad a hasonló szolidaritás. Orbán Áron esetében ugyanakkor hangsúlyozta: a büntetőeljárásnak nincs köze a Fideszhez, legfeljebb annyiban, hogy a gyanú szerint az érintettek politikai kapcsolatokra hivatkozva próbálhattak előnyhöz jutni. Azt is felvetette, hogy a miniszterelnök testvérének nevét mások a saját érdekükben használhatták fel, de ennek tisztázása a nyomozás feladata.

Magyar György szerint 2026 áprilisa óta már érzékelhető a változás a bűnüldöző szervek munkájában. Az új legfőbb ügyésztől azt várja, hogy felgyorsítsa a folyamatot, és politikai befolyástól mentes szakmai munkával visszaállítsa az ügyészség elveszített társadalmi bizalmát. Úgy véli, további ügyek is napvilágra kerülhetnek, és a korábban elindított nyomozások is folytatódhatnak. A legfontosabb szerinte az, hogy a felelősségre vonás ne politikai szempontok, hanem a bizonyítékok és a törvények alapján történjen.