Szijjártó szerepe lehet a lélegeztetőgép-ügy legnagyobb kérdése

Hamis számlákkal tüntethették el a milliárdos nyereséget

A NAV akciójában Kósa Gábor és Májer Bálint került a hatóságok látókörébe. A nyomozás pénzmosás és az ahhoz kapcsolódó költségvetési csalás gyanúja miatt folyik. A gyanú szerint a maszkok és lélegeztetőgépek beszerzéséből több milliárd forintos hasznot realizáló cégek hamis számlákkal tüntethették el a nyereséget, hogy elkerüljék az adófizetést.

Horváth Béla szerint az ügy jelenlegi szakaszában a hatóságok elsősorban az adózással összefüggő bűncselekményeket vizsgálják. A pénzmosás gyanúja a hamis számlák értékéhez, a költségvetési csalás pedig az államháztartást ért kárhoz kapcsolódhat.

Az ügyvéd ugyanakkor óvatosságra intett a nyomozás várható irányával kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy az ügy jelenleg hasonlít a Matolcsy-ügyhöz, amelyben a hatóságok szintén az első lépéseket tették meg. Szerinte a mostani eljárás csak egy részét érinti a koronavírus-járvány idején kötött, hatalmas értékű beszerzési ügyleteknek.

A lélegeztetőgép-beszerzések fő ügye még nagyobb lehet

A műsorban Németh Péter felvetette, hogy a mostani intézkedések a lélegeztetőgép-beszerzések teljes körű feltárásának előkészületei lehetnek, és végül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is elérheti az igazságszolgáltatás. Horváth Béla nem vállalkozott ilyen jóslatokra, de arra felhívta a figyelmet, hogy a most vizsgált ügylet nagyságrendje eltörpülhet a teljes beszerzési történet mellett.

„Ez tényleg a jéghegy csúcsa” – érzékeltette a helyzetet az ügyvéd, aki szerint lényegesen több szereplő és jóval nagyobb összegek érintettek a teljes ügyben. A mostani nyomozásban vizsgált pénzmozgások ezért nem feltétlenül mutatják meg, mekkora lehetett a teljes gazdasági kár, illetve kik játszhattak szerepet a korábbi beszerzésekben.

Horváth Béla elmondta, hogy tudomása szerint az alapügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz. Ez a bűncselekmény olyan esetekben merülhet fel, amikor valakit idegen vagyon kezelésével bíznak meg, ám megszegi az ebből fakadó kötelezettségeit, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

A nyomozás szempontjából ezért az is lényeges kérdés, kikre bízták a közvagyon kezelését, és kik hozták meg a beszerzésekkel kapcsolatos döntéseket. Az ügyvéd szerint a sajtóban korábban már jelentek meg részletes beszámolók azokról, akik közreműködhettek az ügyletekben, akár kormányzati szereplőként, akár hozzátartozóikhoz kötődő cégeken keresztül.

A járvány idején a betegek ellátása is kérdésessé vált

A beszélgetésben szóba került az is, hogy a lélegeztetőgépek beszerzése állami irányítású központi program keretében történt, amelynek célja a koronavírus-járvány miatt súlyosan megbetegedett emberek ellátásának biztosítása volt. Horváth Béla szerint különösen visszatetsző, ha egy ilyen helyzetben közpénzek felhasználásával kapcsolatos visszaélések történtek.

Az ügyvéd egy intenzív osztályon dolgozó orvos tapasztalataira is hivatkozott, amikor a járvány idején uralkodó állapotokról beszélt. Felidézte, milyen körülmények között kellett az egészségügyi dolgozóknak ellátniuk a súlyos állapotú betegeket, miközben a megfelelő kezelési lehetőségek korlátozottak voltak.

A beszerzett berendezések alkalmasságával kapcsolatban is komoly kérdések merültek fel. Horváth Béla elmondása szerint már 2020-ban is megfogalmazódtak olyan szakmai kifogások, amelyek szerint egyes gépek nem rendelkeztek a szükséges dokumentációval, illetve nem voltak alkalmasak a kívánt feladat ellátására. Hangsúlyozta, hogy nem orvosszakértő, ezért ebben a kérdésben nem tud saját szakmai állásfoglalást adni.

A beszélgetés végén Németh Péter arra emlékeztetett, hogy a járvány magyarországi halálos áldozatainak száma megközelítette az ötvenezer főt. Horváth Béla szerint a beszerzések teljes körű feltárása ezért nemcsak a közpénzek felhasználása, hanem a járvány idején hozott döntések és a betegek ellátásának szempontjából is fontos kérdéseket vet fel.