Schmidt Mária: nincs idő 2030-ig várni, 2029-ben meg kell nyerni az önkormányzati és uniós választásokat

A történész az Újkommunisták akcióban - Mit üzen a Terror Háza Múzeum elleni támadás? című beszélgetésen kifejtette: azért szavaztak ennyien Magyar Péterékre, mert bíztak bennük. Elhitték, hogy választási ígéretükhöz hűen az előző 16 évben elért minden eredményt megőriznek. "Még tart ez a bizalom, de el fog jönni a pillanat, amikor már nem lesz miben bízni, és az emberek megtapasztalják, milyen, ha nem a magyarok érdeke az első" - fogalmazott.

Jelezte: már most is tapasztalható, hogy a Tisza-kormány hadjáratot folytat a magyar tulajdonosok ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy ezt a vagyont külföldi kézre juttassa. Ha sokáig tart a bosszúhadjárat és vádaskodás, az embereknek ebből előbb-utóbb elegük lesz. Ezzel nem lehet kiszúrni a választók szemét, teljesítményre van szükség, mert bosszúból nem lesz fejlődés, gazdasági növekedés és nem lehet jóllakni - húzta alá.

Az előző 16 év polgári kormányzását a függetlenség korának nevezte. Mint mondta, megbecsülés övezte Magyarországot, mert "reálpolitikát csinált és miniszterelnöke olyan minőséget képviselt, amire az egész világon felfigyeltek" . Szavai szerint ezzel szemben Magyar Péter csak saját magát képviseli és "stand-uposként vezeti kormányát. Az új kormányfő nem tudott "kampányüzemmódból miniszterelnök-üzemmódba" váltani: mindig szerepet játszik, nem derül ki róla, mit gondol a világról, ahogyan a Tisza-kormányról sem látszik, milyen jövőt képzel el a nemzetnek - jegyezte meg.

Eközben a teljes államapparátus kamu feljelentésekkel foglalkozik: szégyen, hogy a feljelentők országává tették Magyarországot, ez méltatlan a magyarokhoz és ez ellen mindenkinek tennie kell - mondta. Semmi nem indokolta korábbi miniszterek, politikusok letartóztatását, "akkor kell bilincsbe verni valakit, ha erőszakos bűncselekményen érik tetten" - folytatta. Amit a Tisza-kormány művel, az kizárólag a megfélemlítésről, jogtalanságról és bosszúról szól - közölte. "Szégyellje magát minden ügyész, rendőr és bíró, aki ebben részt vett és irigylésre méltó az optimizmusuk, ha azt hiszik, nem lesznek kérdőre vonva" - fogalmazott Schmidt Mária.

Amit most a kormány csinál, az az egész magyar demokrácia túlélőképességét kezdi ki - jelentette ki, feltéve a kérdést: ki fogja vállalni ezek után, hogy politikusnak áll. A jobboldalnak össze kell tartania és nem szabad elbizonytalanodnia abban, hogy tisztességesen és jól dolgoztak az elmúlt 16 évben, és hogy büszkék lehetnek erre az időszakra - hangsúlyozta. Úgy vélte: a jobboldal nem használja még ki kellőképpen a digitális polgári körökben rejlő lehetőségeket. Fontosnak nevezte, hogy ezen a platformon "elinduljon egy térfoglalás a digitális térben, így a kis sejteket újraélesztve lehet egy hatalmas mozgalmat gerjeszteni" . Nincs idő 2030-ig várni, 2029-ben meg kell nyerni az önkormányzati és uniós választásokat - mondta.

A Terror Háza Múzeum éléről történt leváltása kapcsán a korábbi főigazgató arról beszélt: bosszúként élte meg a döntést, mely elsősorban azért esett neki rosszul, mert "személyesen, kulturáltan, civilizált módon is el lehetett volna ezt intézni, különösen, mert ez egy világhírű intézmény, mely mögött teljesítmény van és kivívta a világ elismerését".

Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a Népszabadság újraindítása felveti a kérdést: mihez akarnak visszatérni, milyen hagyományt akarnak újraéleszteni, hiszen ezt a lapot az 56-os szabadságharc leverése idején hozta létre az MSZMP.

A digitális polgári körök (DPK) első országos táborát szombaton és vasárnap Lakiteleken tartják, a Fidesz és a KDNP politikusai, valamint jobboldali közéleti személyiségek részvételével.

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke még miniszterelnökként 2025. július 26-án Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában jelentette be, hogy megalapítják a digitális polgári köröket, hogy létrehozzák a digitális térben a " szétrombolás kultúrájának ellenpontját".

Még az év szeptember 20-án a Papp László Budapest Sportarénában rendezték meg a digitális polgári körök első országos találkozóját, majd 2025 novemberétől kezdődően a 2026-os választásokig számos vidéki városban tartottak DPK-s "háborúellenes gyűléseket".