Radványi Miklós szerint valami nagyon nem stimmel az Orbánról szóló amerikai cikkel
Radványi Miklós szerint egyelőre semmi nem támasztja alá, hogy Orbán Viktor ENSZ-főtitkári jelölése komolyan felmerült volna az amerikai vezetésben. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról is beszélt, miért nem tartaná alkalmasnak a volt magyar miniszterelnököt erre a tisztségre, hogyan értékeli a Trump-adminisztráció külpolitikáját, és miért tartja veszélyesnek az Egyesült Államok növekvő belpolitikai megosztottságát.
KözéletMég senki nem jelölte Orbánt
Radványi Miklós már a beszélgetés elején hangsúlyozta, hogy a nyilvánosságban keringő hírekkel szemben eddig egyetlen ország sem jelölte Orbán Viktort az ENSZ főtitkári posztjára. Szerinte ezért korai arról beszélni, hogy a volt magyar miniszterelnök valóban esélyes lehet-e a tisztségre. Bár a jelölési határidő lejárta nem zárja ki új jelöltek későbbi megnevezését, a jelenlegi helyzetben nincs bizonyíték arra, hogy Orbán mögött ilyen kezdeményezés állna.
A szakértő a The Wall Street Journal október 25-én megjelent írását is bírálta, amelyben felmerült Orbán Viktor főtitkári jelölésének lehetősége. Radványi szerint azonban ez nem hagyományos újságcikk, hanem a lap szerkesztőségi véleményrovatában megjelent állásfoglalás volt, amely nem nevezett meg konkrét forrást.
Elmondása szerint washingtoni kapcsolatait is megkérdezte az ügyben. George Landrith, az általa említett intézet vezetője több fehér házi, kongresszusi és külügyminisztériumi kapcsolatot is megkeresett, de senki nem tudott olyan döntésről, amely Orbán jelölését támasztotta volna alá. Radványi úgy vélte, ha valóban komoly amerikai kezdeményezésről lenne szó, az írás várhatóan megnevezné az értesülés forrását.
A véleménycikk megjelenésének időzítését is gyanúsnak találta, mivel az egy nappal megelőzte Orbán Anita és Marco Rubio amerikai külügyminiszter találkozóját. Radványi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a feltételezéseit nem tudja bizonyítékokkal alátámasztani.
Nem diplomata, hanem győzni akar
Radványi szerint Orbán Viktor személyisége és politikai működése sem illeszkedne az ENSZ-főtitkári feladatokhoz. A tisztség ugyanis elsősorban adminisztratív és diplomáciai szerep: a főtitkárnak a tagállamok közötti ellentétek enyhítésén, a kompromisszumok kialakításán kell dolgoznia, nem pedig önálló politikai döntéseket hoznia.
„Ő ugye az a típusú ember, aki mindig nyerni akar, győzni akar. Ebben a pozícióban nincs ilyen, hogy vesztes vagy győztes” – fogalmazott a szakértő. Úgy látja, a főtitkári munka türelmet, diplomáciai érzéket és együttműködési készséget igényel, Orbán Viktor nemzetközi politikai szereplése pedig szerinte nem ezt a hozzáállást mutatja.
Radványi a nyelvtudást is problémásnak tartja. Felidézte, hogy a nyolcvanas évek végén személyesen is tapasztalta Orbán angoltudását, és már akkor is tolmácsra volt szükség egyszerű udvariassági megnyilvánulások értelmezéséhez. Szerinte a főtitkári tisztség betöltéséhez szükséges többnyelvűség szintén akadályt jelenthetne.
A szakértő az Európai Unióval és Ukrajnával kapcsolatos magyar politikát is annak példájaként említette, hogy Orbán szerinte nem a diplomáciai kompromisszumok embere.
Trump is hozzájárulhat Amerika megosztottságához
A beszélgetés második felében Radványi az Egyesült Államok belpolitikai helyzetéről és a Trump-adminisztráció külpolitikájáról beszélt. Konzervatív republikánusként elmondta, hogy kétszer is Donald Trumpra szavazott, de ez nem akadályozza meg abban, hogy bírálja az elnök döntéseit. Az ukrajnai, közel-keleti és európai amerikai külpolitikával kapcsolatban is komoly fenntartásai vannak.
Az amerikai időközi választásokról szólva úgy vélte, nagy az esélye annak, hogy a demokraták megszerzik a képviselőházi többséget, a szenátusért folyó küzdelem azonban jóval bizonytalanabb. Megítélése szerint a republikánusok egy vagy két szenátusi helyet még megtarthatnak, de a végeredmény nem tekinthető biztosnak.
Radványi számára különösen aggasztó az Egyesült Államok társadalmi és politikai megosztottsága, amelynek erősödését az 1990-es évek eleje óta érzékeli. Úgy látja, az ország korábban jóval egységesebb volt, mára azonban egyre mélyebbek a politikai törésvonalak. Egyik friss kommentárjában azt a kérdést is felvetette, hogy Amerika a második polgárháború irányába haladhat-e, de hangsúlyozta, hogy szerinte még nem tartanak ezen a ponton. A folyamatot mindenesetre annyira veszélyesnek tartja, hogy rendszeresen ír róla, és saját bevallása szerint éjszaka is foglalkoztatja az Egyesült Államok jövője.
Forrás
HírKlikk
KlikkTV ajánló



