Radványi Miklós: Orbán Viktor már egy nagy nulla az amerikai politikában

Orbán gyarmatnak nevezi Magyarországot

Radványi Miklós szerint Orbán Viktor gyarmatosításról szóló kijelentései nem a magyar külpolitika tényleges helyzetét írják le, hanem a korábbi miniszterelnök politikai és személyes helyzetét tükrözik. A szakértő úgy látja, a brüsszeli gyarmatosításról szóló érvelés azért is megalapozatlan, mert az Európai Unió nem rendelkezik olyan egységes külpolitikai és gazdaságpolitikai hatalommal, amellyel valamennyi tagállamra rá tudná kényszeríteni az akaratát.

Radványi felidézte, hogy 1989-ben, Washingtonban találkozott először Orbán Viktorral, és már akkor kedvezőtlen benyomást szerzett róla. Egy amerikai kongresszusi képviselővel folytatott találkozót idézett fel, amelyen Orbán angol nyelvtudása sem bizonyult elegendőnek a beszélgetés önálló lebonyolításához. A szakértő szerint a későbbi politikai pályafutás sem változtatott azon a véleményén, hogy Orbán vezetése súlyos károkat okozott Magyarországnak.

A külpolitikai szakértő a korábbi kormányzást élesen bírálva úgy fogalmazott, hogy a stratégiai elképzelések helyett a közpénzek megszerzése került előtérbe. A korrupciót és a hatalom működését bírálva saját korábbi szóhasználatát is felidézte: ő gengszterállamnak nevezte a rendszert. Megítélése szerint Orbán politikája „minimum 50 évvel” vetette vissza Magyarországot.

A keleti nyitás gyengítette a magyar szuverenitást

Radványi szerint Orbán Viktor amerikai kapcsolatai sem jelentettek önálló, következetes külpolitikát. A korábbi miniszterelnök nemzetközi mozgásterét elsősorban az amerikai elnökökkel fenntartott személyes viszonyára építette, miközben az Obama- és a Biden-adminisztrációval kifejezetten rossz volt a kapcsolata. Donald Trump első elnöki ciklusában Magyarország nem tartozott az amerikai politika meghatározó szereplői közé, Trump visszatérése után pedig Radványi szerint a republikánus párt egyes köreihez fűződő kapcsolatok kaptak túlzott jelentőséget.

A szakértő úgy vélte, a Trump és Orbán közötti dicsérő nyilatkozatok mögött nem állt valódi politikai tartalom. Ezzel szemben a keleti nyitás valódi függőségeket alakított ki. Radványi különösen veszélyesnek tartja a kínai és az orosz állammal fenntartott kapcsolatokat, mert szerinte mindkét hatalom hierarchikus, tekintélyelvű rendszerben gondolkodik, és saját érdekeit következetesen érvényesíti más országokkal szemben is.

„Amikor ő szuverenitásról beszél”, valójában éppen olyan nagyhatalmakhoz köti Magyarországot, amelyek saját politikai és gazdasági érdekeik szerint alakítják a kapcsolataikat – érvelt a szakértő. Hozzátette: szerinte a magyar külpolitika nem megerősítette, hanem folyamatosan leépítette az ország önállóságát. Orbán Viktor gyarmati helyzetről szóló kijelentéseit ezért különösen ellentmondásosnak tartja a keleti nyitás fényében.

Trump a választási érdekekért áldozhatja fel a stratégiát

A beszélgetés másik központi témája Donald Trump Oroszországgal kapcsolatos politikája volt. Radványi bírálta az amerikai elnök állítólagos, orosz dízelszállításokkal összefüggő megállapodását, mert szerinte az sértheti az Egyesült Államok stratégiai érdekeit és az orosz olaj behozatalát tiltó amerikai szabályozást. A szakértő hangsúlyozta, hogy tudomása szerint nincs írásos megállapodás, és az elnök önállóan nem oldhatja fel a törvényben rögzített tilalmat az előírt eljárás megkerülésével.

Radványi úgy látja, Trump döntésének hátterében a megemelkedett üzemanyagárak és a november 3-i időközi választások állhatnak. Az amerikai autósok számára a benzin és a dízel ára közvetlenül érzékelhető gazdasági teher, az elnök pedig rövid távú politikai előnyért cserébe szerinte hosszú távú stratégiai érdekeket veszélyeztethet.

A választási kilátásokról szólva a szakértő azt valószínűsítette, hogy a republikánusok elveszíthetik többségüket a képviselőházban, a szenátusi eredményt viszont bizonytalannak tartotta. Ha mindkét házban ellenzéki többség alakul ki, Trump mozgástere jelentősen szűkülhet, hiszen a kongresszus ellenőrző szerepe a külpolitikai döntésekre is kihat.

Radványi Orbán Viktor amerikai visszatérését sem tartja reálisnak. Szerinte a volt miniszterelnök elveszítette korábbi jelentőségét Washingtonban, és a magyar politikában is a múlt szereplőjévé vált. A szakértő egyértelműen fogalmazott: nem szeretné, ha Orbán és a Fidesz korábbi politikája visszatérne, mert megítélése szerint az ország fejlődésének évtizedekre visszavetéséhez vezetett.