Orbán Viktor szavai visszaüthetnek Hankó Balázsra az NKA-botrányban

450 millió forint egy bevétel nélküli cégnek

Molnár Áron egy olyan társaság ügyét mutatta be, amelynek a nyilvánosan elérhető adatok szerint 2024-ben és 2025-ben sem volt árbevétele, mégis 450 millió forintos támogatási igényt nyújtott be. A Patr Event Kft. korábban VoilArt Team rendezvényszervező és tanácsadó Kft. néven működött, tulajdonosa 2025-ben Párkai Dávid Zsolt lett, aki korábban a Fidesz-frakcióban dolgozott személyi titkárként. A beszámoló szerint Párkai kapcsolatban állt azzal az ingatlannal is, ahol a korrupciós ügyekben érintett lengyel politikus, Marcin Romanowski lakott.

A pályázat benyújtásának körülményei szintén kérdéseket vetnek fel. A társaság egy olyan elektronikus levélcímen jelentkezett támogatásra, amelyről a beszámoló szerint az illetékes szervezet is elismerte, hogy nem volt nyilvános. A kérelemben ráadásul nem szerepeltek konkrét rendezvények, időpontok, helyszínek vagy fellépők. Magyar György szerint az ügy illeszkedhet abba a rendszerbe, amelyben a közpénzeket a politikailag kedvezményezett szereplőknek juttatták. Úgy fogalmazott, a hatalom megrészegíthette az érintetteket, akik azt hihették, hogy a döntéseiket felülről is megvédik majd. Szerinte a felelősségre vonás során ugyanakkor fennáll a veszély, hogy az utasításokat végrehajtó szereplők kerülnek előtérbe, miközben az értelmi szerzők felelőssége nehezebben tisztázható.

Orbán kijelentései gyengíthetik Hankó védekezését

Az ügyvéd különösen fontosnak tartotta Orbán Viktor nyilatkozatait. Hankó Balázs korábbi kulturális miniszter azt állította, hogy a támogatásokat nem pártpreferencia alapján, hanem kulturális szempontok szerint ítélték oda. Orbán ezzel szemben arról beszélt, hogy a kormány meghatározta a támogatandó kulturális irányokat, és a keresztény-konzervatív értékrenddel szemben álló kezdeményezéseket nem kívánták finanszírozni.

Magyar György szerint ez az ellentmondás akkor válhat büntetőjogi szempontból jelentőssé, ha a nyomozás során is megjelenik. „Kétféle védekezése van Hankó úrnak” – mondta, az egyik lehetséges irányt a felsőbb utasításra történő hivatkozásban, a másikat a támogatások szakmai szempontokkal való indoklásában látva. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a parancs végrehajtása önmagában nem mentesít a felelősség alól, ha az érintett tisztában volt a jogellenes céllal.

Orbán Viktor esetleges tanúkénti meghallgatását a hatóságok mérlegelésére bízta. Szerinte a tanúként tett vallomás azért lehet fontos, mert az érintettnek igazat kell mondania, és tisztázhatja, milyen utasítások, elvárások érvényesültek a támogatások odaítélésekor. Ha pedig bizonyíthatóvá válik, hogy a kulturális támogatásokkal a Fidesz választási esélyeit próbálták javítani, a hűtlen kezelés mellett a tiltott pártfinanszírozás gyanúja is felmerülhet.

A pénz útja döntheti el, mi történt valójában

A támogatásban részesülő művészek és rendezvényszervezők felelőssége szintén attól függ, milyen tevékenységet végeztek a kapott összegekért. Magyar György szerint önmagában az, hogy valaki a Fidesz mellett kampányol, nem jogellenes, hiszen mindenkinek joga van a politikai véleményéhez. Más a helyzet azonban, ha a közpénzből finanszírozott kulturális programok valójában a választói akarat befolyásolását szolgálták, vagy a vállalt rendezvények egyáltalán nem valósultak meg.

„Meg kell nézni, hogy ezek a pénzek hova repültek” – hangsúlyozta az ügyvéd, aki szerint a kifizetések és a tényleges szolgáltatások összevetése alapvető jelentőségű. Ha a támogatásból valóban kulturális produkciók születtek, az alátámaszthatja a kifizetések jogszerűségét. Ha viszont nem történt valós teljesítés, további bűncselekmények gyanúja is felmerülhet. A visszafizetés önmagában nem bizonyítja a bűnösséget, de a büntetőeljárásban enyhítő körülmény lehet. Bűnszövetség vagy bűnszervezet megállapítása esetén azonban a kár megtérítéséhez kapcsolódó korlátlan enyhítés nem alkalmazható.

Az ügyvéd kitért Bús Balázs védekezésére is, aki tagadja a bűncselekmény elkövetését, és politikai döntésnek nevezte letartóztatását. Magyar György szerint a letartóztatásról döntő bíró nem az ügy érdemében határoz, hanem azt vizsgálja, fennállnak-e a kényszerintézkedés feltételei. A nyomozás előrehaladtával a gyanúsítások és az egyes szereplők felelősségének megítélése is változhat. A döntő kérdés az lesz, hogy a bizonyítékok alapján feltárható-e a támogatások odaítélésének és felhasználásának tényleges célja, valamint az egyes érintettek személyes szerepe.