Rákay Philip a Fidesz kirakatembere volt, most a milliárdos üzlete került célkeresztbe

Több mint 1,4 milliárd forintot hozott a rácalmási terület

A beszélgetés középpontjában a Budapesti Rendőr-főkapitányság által megerősített nyomozás állt. Az eljárás hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt folyik Rákay Philip egyik korábbi üzleti ügylete kapcsán. A műsorban elhangzottak szerint Rákay 2022 novemberében vásárolt meg egy 42 hektáros ipari területet Rácalmáson, a dél-koreai Hankook magyarországi központja mellett. A tranzakcióra azután került sor, hogy a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította Iváncsát és Rácalmást.

A vállalkozás később a terület egy részét eladta a Hankooknak, a fennmaradó részre pedig elővásárlási jogot biztosított a vállalatnak. Az ügylet több mint 1,4 milliárd forintos hasznot hozott. A nyomozás egyik fontos kérdése, hogy Rákay cége előzetesen tudhatott-e a gyár bővítési terveiről, és juthatott-e állami vagy más forrásból olyan információhoz, amely jelentős üzleti előnyt biztosított számára.

A műsor résztvevői hangsúlyozták, hogy a gyanú önmagában nem bizonyítja Rákay felelősségét. Ugyanakkor felvetették, hogy a terjeszkedési tervek és az üzleti döntések időrendje, valamint az esetleges információáramlás dokumentumok alapján tisztázható lehet. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy Rákay más ügyei, köztük a Petőfi-film finanszírozása is további kérdéseket vetett fel.

A NER vagyonosodása és a politikai felelősség

A beszélgetés hamar túllépett az egyedi ingatlanügyleten. A résztvevők szerint Rákay Philip azért vált különösen ismert szereplővé, mert hosszú éveken át a Fidesz egyik meghatározó kommunikátora volt. Nyilvános szerepléseivel, politikai rendezvényeken vállalt feladataival és látványos életmódjával a korábbi rendszer egyik jelképes figurájává vált.

A műsorban elhangzott egyik értékelés szerint az elmúlt 16 évben kialakult nemzeti tőkésosztály létrejöttét nem lehet pusztán sikeres üzleti teljesítményként bemutatni. „A Fidesz mögött az elmúlt 16 évben a nemzeti tőkésosztály kialakítása lényegében egy szabadrablás volt” – hangzott el a beszélgetésben. A résztvevők úgy vélték, hogy a rendszer működésében különböző szereplők eltérő feladatokat láttak el: a politikusok támogatásokat osztottak, mások a rendszer kommunikációját erősítették, miközben egyesek jelentős anyagi előnyökhöz jutottak.

Rákay esetében éppen az válhat politikai hátránnyá, hogy korábban ennyire látványosan vállalta a rendszer képviseletét. A műsorban ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a közvélemény ellenszenve nem helyettesítheti a bizonyítást. A nyomozásnak kell választ adnia arra, történt-e jogsértés, és ha igen, ki visel érte felelősséget.

Orbán Viktor távolodik a korábbi rendszer szereplőitől

A műsor résztvevői szerint a választási vereség után több korábbi kormányzati szereplő igyekszik úgy beállítani saját helyzetét, mintha csupán utasításokat hajtott volna végre. A beszélgetésben Hankó Balázs és az aranykonvoj ügyét is felhozták példaként, valamint bírálták azt a politikai kommunikációt, amely a felelősség elhárítására és az áldozati szerep kialakítására épül.

Orbán Viktor korábban azt ígérte, hogy nem hagy senkit az út szélén, a résztvevők szerint azonban most egyre inkább elhatárolódik azoktól, akik a korábbi rendszer működésében fontos szerepet játszottak. A beszélgetésben felmerült, hogy a felelősség vállalásáról szóló kijelentések önmagukban nem elegendők: azt is tisztázni kell, ki hozta meg a konkrét döntéseket, és milyen felhatalmazással.

A Fidesz politikai visszatérésének esélyeiről szólva az egyik résztvevő úgy fogalmazott, hogy a párt alábecsülheti a társadalmi változások súlyát. Egy hasonlattal élve arról beszélt, hogy ha valaki hosszú időn át rosszul bánik a társával, majd az elhagyja, a másik fél későbbi csalódása nem feltétlenül vezet visszatéréshez. A műsorban elhangzott értékelés szerint még azok közül is sokan inkább a Tisza-kormányt támogatják, akik nem értenek egyet annak minden intézkedésével.

A beszélgetés végén az október 23-ra tervezett, 1848 méter hosszú magyar zászlóval meghirdetett felvonulás is szóba került. A résztvevők bírálták, hogy az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójához közeledve a történelmi megemlékezés helyett politikai jelszavak kerülhetnek előtérbe. Különösen azt kifogásolták, ha az ünnepi rendezvényeken háttérbe szorul a forradalom valódi története, köztük a szovjet beavatkozás és az orosz csapatok szerepe.