Odze György: Orbán nehezen viseli, hogy már nincs hatalomban

A politika a futballpályára is beköltözött

Odze György szégyennek nevezte, hogy a magyar közönség kifütyülte az ukrán himnuszt a magyar–ukrán labdarúgó-mérkőzésen. Szerinte a történtek összefüggnek azzal a politikai kampánnyal, amely Ukrajnát ellenségként állította be a magyar közvélemény előtt. Úgy látja, a háborúban megtámadott ország lakóin vezetik le az indulatokat, miközben az ukrán emberek nem felelősek azért, hogy Magyarország és Ukrajna között politikai konfliktus alakult ki.

A sport és a politika összefonódását a futball hazai megítélésében is problémásnak tartja. Szoboszlai Dominik személye körül szerinte túlzott kultusz alakult ki, miközben a sikerek a csapat közös teljesítményéből születnek. Az angol futball példáját említve arról beszélt, hogy a huliganizmus visszaszorítása érdekében komoly intézkedéseket vezettek be, és a sportesemények körüli indulatokat nem szabad politikai eszközökkel tovább szítani.

A Manchester City ügye kapcsán arra is kitért, hogy a nagy futballklubok mögött jelentős gazdasági és politikai érdekek húzódhatnak meg. A sportba áramló hatalmas összegek nem csupán a pályán elért eredményekről szólnak: a befektetők számára a hírnév, a reklám és a nemzetközi befolyás is fontos szempont.

Orbán Anita megítélése nem a korábbi beosztásán múlik

Odze György a külpolitikai kérdésekre áttérve megfelelő választásnak nevezte Orbán Anitát a külügyminiszteri posztra. Szerinte a korábbi kabinetfőnöki munkaköréből nem következik, hogy ne lenne alkalmas a feladatra. Mint fogalmazott, Szijjártó Péter is más szerepkörből indult, mielőtt miniszter lett.

A kabinetfőnöki pozíció jelentőségét saját diplomáciai tapasztalataival magyarázta. Ez a feladatkör nem merül ki a naptár rendezésében: a kabinetfőnök előkészíti a döntéseket, összehangolja a hivatal munkáját, megszervezi a miniszter programjait, és közvetítő szerepet tölt be a vezető és az apparátus között. Odze szerint Orbán Anita visszafogott fellépése, választékos beszéde és hitelessége szintén alkalmassá teszi a tisztségre.

A volt miniszterelnök kijelentéseit a hatalom elvesztésével összefüggésben értékelte. Orbán Viktor Magyarországot Brüsszel gyarmatának nevezte, Odze viszont úgy látja, az ország uniós tagsága éppen a függetlenség és a lehetőségek bővülését hozta. Felidézte, hogy Magyarország önként, népszavazást követően csatlakozott az Európai Unióhoz, amelynek előnyei a szabad utazástól a gazdasági támogatásokig számos területen érzékelhetők. A NATO-tagságot szintén a biztonságot szolgáló szövetségi rendszer részeként említette.

Az uniós pénzek és az elszámoltatás a következő időszak kulcskérdései

Odze szerint Magyarország mostani uniós tárgyalási helyzetét az is befolyásolja, hogy az európai vezetők számára fontos az új politikai korszak stabilitása. Úgy véli, Magyar Péternek nem a vétózást kell előtérbe helyeznie, hanem a megállapodásig vezető tárgyalásokat. Arra figyelmeztetett, hogy az uniós költségvetésben minden tagállamnak kompromisszumokat kell kötnie, Magyarország pedig nem számíthat arra, hogy minden feltételt kizárólag a saját érdekei szerint alakíthat.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást ugyanakkor fontos előrelépésnek tartja. Szerinte a szervezet részvétele hozzájárulhat a magyarországi ügyek ellenőrzéséhez, és lehetőséget teremthet arra, hogy feltárják az esetleges jogsértéseket. Odze úgy látja, az uniós partnerek korábban nem feltétlenül mérték fel, milyen súlyos problémákat okozhat a közösségi pénzek felhasználása körüli visszaélés, mostanra azonban világosabbá vált számukra a változás jelentősége.

A kormányváltás utáni feladatokat egy súlyosan elhanyagolt lakás rendbetételéhez hasonlította. „Egy olyan lakásba költözöl be, a plafonig áll a szar” – fogalmazott, érzékeltetve, hogy a korábbi rendszer örökségének felszámolása és az ország működésének újjászervezése egyszerre zajlik. Közben az államnak továbbra is működnie kell, az emberek mindennapi problémáira pedig megoldást kell találni.

A külpolitika kapcsán Magyar Péter aktivitását is értékelte: szerinte nem az utazások száma a döntő, hanem az, hogy a politikus a fontos partnerekkel tartsa a kapcsolatot. Az izraeli államfő, Jichák Hercog tervezett látogatását diplomáciai szempontból hasznos lépésnek nevezte. Donald Trump és Vlagyimir Putyin kapcsolatáról, valamint az ukrajnai háború lezárásának esélyeiről szólva viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a békéhez a szemben álló felek megállapodására és annak betartását garantáló szereplőre is szükség lenne. Úgy vélte, egyelőre nem látszik, melyik hatalom tudná megszerezni és fenntartani mindkét fél bizalmát.