Nem elég Orbán embereit börtönbe küldeni, a volt miniszterelnök felelősségét is tisztázni kell

A Fradi és a közpénzek ügye is politikai kérdéssé vált

A beszélgetés egyik témája a sport és a politika összefonódása volt. A résztvevők szerint indokolt, hogy aktív politikusok ne tölthessenek be vezető tisztséget a futballklubokban, hiszen a sportegyesületeknek nem a politikai hatalom kiszolgálásáról kellene szólniuk. Különösen érdekes kérdés a Ferencváros és Kubatov Gábor helyzete, miután a Fradi elnökét ismét megválasztották.

A jogszabály értelmezése körül azonban még vannak viták. Az egyik alapvető kérdés, hogy egy klub szabadon választhassa-e meg a vezetőjét, a másik pedig az, hogy az illetőnek volt-e befolyása az egyesületnek juttatott közpénzekre. Pálinkás József szerint a szabályozást pontosítani kell, de a legfontosabb nem is Kubatov személye, hanem az, hogy mi történt az élsportra fordított hatalmas összegekkel.

A Ferencvárosnak juttatott 25 milliárd forintos állami támogatás is szóba került. A pénz egy részét eredetileg a Fradi városprojekt elindítására szánták, a felhasználás másik részéről azonban további magyarázatokra lenne szükség. A vendégek szerint a közpénzek felhasználásának átláthatósága nélkül nem lehet rendet tenni a magyar sportban. A profi sportolók kiemelt adózási kedvezményeit is felül kellene vizsgálni, különösen annak fényében, hogy ezek akár 500 millió forintos jövedelemig is érvényesülhettek.

Nemcsak a pénzt, a politikai felelősséget is keresik

A műsorban szóba került Orbán Viktor feljelentése is, amely a lakiteleki beszédében elhangzott, fegyverekre utaló kijelentése miatt történt. A vendégek nem várnak érdemi következményt az eljárástól. Úgy látják, a politikai feljelentések egy része inkább a nyilvánosságnak szól, és a közbeszéd irányítását szolgálja, miközben a valódi közügyek háttérbe szorulnak.

A korrupciós ügyek elszámoltatásánál viszont már komolyabb kérdés, hogy a börtönbüntetés vagy az eltűnt vagyon visszaszerzése legyen-e az elsődleges cél. Az egyik megszólaló a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva felidézte: a politikai korrupcióból származó vagyonok visszaszerzése világszerte jellemzően csak 15-20 százalékos eredményt hozott, Malajziában viszont a visszaszerzési arány elérte a 80 százalékot. Ott több érintettel megállapodtak, és a pénz visszafizetéséért cserébe enyhébb büntetést vagy büntetlenséget ajánlottak.

Magyarországon a megkérdezettek többsége inkább azt szeretné, ha a felelősök börtönbe kerülnének. A vendégek szerint azonban a vagyon visszaszerzésére is nagyobb hangsúlyt kellene helyezni. Felmerült az úgynevezett aranykonvoj ügye is, amelynek körülményeit alaposan ki kellene vizsgálni. A beszélgetésben elhangzott: nehezen hihető, hogy az érintett intézkedések önálló kezdeményezésre történtek volna, a politikai felelősség kérdése ezért sem kerülhető meg.

A magántőkealapok átláthatósága szintén előkerült. A vendégek szerint a választási kampányban ígért nyilvánosság megteremtéséhez nem lenne szükség hosszadalmas jogalkotásra, akár egy rövid törvénymódosítás is elegendő lehetne.

Új médiatörvény nélkül nem lesz valódi közszolgálatiság

A beszélgetés végén a Magyar Tudományos Akadémia intézményrendszerének helyreállítása és a közmédia átalakítása is szóba került. Pálinkás József szerint az akadémiai kutatóhálózatot helyre lehet állítani, de ehhez türelemre és átgondolt jogalkotásra van szükség. Első lépésként a jelenlegi törvény technikailag szükséges módosítását tartaná indokoltnak, majd fél év múlva egy új, átfogó szabályozás megalkotását javasolná.

Kerékgyártó István a közmédia átalakításával kapcsolatban egyelőre kevés érdemi változást lát. Bár pályázatokat írtak ki, és korábban háttérbe szorított művészek, alkotók ismét megjelenhetnek a közmédiában, az intézményrendszer működésének iránya továbbra sem világos. Attól is tart, hogy a vezetőváltás önmagában nem garantálja a függetlenséget: az új irányítás könnyen az aktuális kormány kiszolgálójává válhat.

A vendégek egyetértettek abban, hogy új médiatörvényre lenne szükség, amely a közszolgálatiságot helyezi előtérbe, és nem engedi, hogy a média a politikai pártok játékszerévé váljon. A sajtó feladata ugyanis nem a hírek gyártása, hanem a történtek hiteles bemutatása. Ahogy a beszélgetésben elhangzott: „hazudni tilos, a hír igaz, a vélemény szabad” – ez az alapelv lehetne a megújuló médiarendszer kiindulópontja.