Matolcsyék 200 milliárdja: 32 ezer évig kellene dolgoznia egy átlagmagyarnak, hogy megkeresse

32 ezer évnyi munka egyetlen vagyonért

A Matolcsy-ügy egyik legmegdöbbentőbb vonatkozása a szóban forgó összeg nagysága. Szakonyi Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy ha 200 milliárd forinttal számolunk, akkor egy mai magyar nettó átlagbérből élő embernek 32 ezer évig kellene dolgoznia ahhoz, hogy ennyi pénzt megkeressen. Ráadásul úgy, hogy közben egyetlen forintot sem költ el.

A műsorban elhangzott számítás jól érzékeltette, milyen felfoghatatlan vagyonról van szó. Kukorelly Endre számára különösen érthetetlen, hogy a Matolcsy családhoz köthető szereplők miért halmoztak fel ekkora összegeket, miközben már egyébként is biztosított volt a luxuséletük. Szerinte a vagyon egy részét értelmes, társadalmilag hasznos célokra is fordíthatták volna, ahelyett, hogy Porsche autókat és luxusingatlanokat gyűjtöttek.

A beszélgetés résztvevői szerint a történetnek van egy kevésbé hangsúlyozott, de fontos szakmai oldala is. Pék Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi konstrukciók kialakításában részt vevő ügyvédi irodák felelősségét is vizsgálni kellene. A több százmilliárdos vagyonmozgások mögött ugyanis olyan összetett céghálók, alapkezelők, magántőkealapok és alapítványok állnak, amelyek működését nem lehet néhány szereplőre leszűkíteni.

Nem húzódhat évtizedekig az elszámoltatás

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Matolcsy-ügy feltárása rendkívül bonyolult folyamat lehet, de ez nem jelentheti azt, hogy a felelősségre vonás akár évtizedekig elhúzódjon. A korábbi nagy gazdasági botrányok példája ugyanis nem sok bizakodásra ad okot. A Kulcsár-ügy 14 évig húzódott, a Quaestor-botrányban pedig még mindig az igazságszolgáltatási folyamat különböző szakaszainál tartanak.

Kukorelly Endre szerint a mai technológia, különösen a mesterséges intelligencia segítségével jóval gyorsabban fel lehetne göngyölíteni az összetett pénzügyi kapcsolatokat. Pék Szabolcs pedig úgy vélte, a nyomozásban részt vevő szerveket érdekeltté kellene tenni abban, hogy a kiemelt gazdasági ügyek gyorsabban haladjanak.

A külföldre menekült szereplők hazahozatalát is sürgető feladatnak tartották. A beszélgetésben szóba került Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám is, akinek tartózkodási helyéről a nyilvánosságra került információk alapján a műsor résztvevői úgy vélték, nem lehetetlen pontos adatokat szerezni. Szakonyi Péter szerint a luxusingatlanok, az autókereskedések és a közösségi médiában közzétett fényképek is segíthetnek a külföldön tartózkodók azonosításában.

Pék Szabolcs arra is emlékeztetett, hogy a társadalomban rendkívül erős az elszámoltatás iránti igény. Kutatásaik szerint a megkérdezettek mintegy 80 százaléka támogatja a korábbi visszaélések feltárását, az MNB ügye pedig a legfontosabb vizsgálandó történetek között szerepel.

A vizsgálóbizottság nem helyettesíti a bíróságot

A műsorban a parlamenti vizsgálóbizottságok szerepét is mérlegelték. Négy testület vizsgálja a gyermekvédelmi ügyeket, a kegyelmi botrányt, a privatizációval és a közvagyon elvesztésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a Magyar Nemzeti Bank működését és az ott történt visszaéléseket. A jelentéstételi határidőt december 31-ről június 15-re hosszabbították meg.

Szakonyi Péter szerint ezeknek a bizottságoknak elsősorban a nyilvánosság szempontjából van jelentőségük: olyan kérdéseket tehetnek fel, amelyek az embereket is foglalkoztatják, és újabb részleteket tárhatnak fel. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a parlamenti meghallgatás önmagában nem jelent jogi felelősségre vonást.

Pék Szabolcs is úgy látta, hogy a bizottságok munkája fontos lehet a közvélemény tájékoztatásában, de a tényleges elszámoltatáshoz nyomozásra, vádemelésre és bírósági ítéletekre van szükség. A rutinos politikusok meghallgatása ráadásul nem egyszerű feladat, hiszen évtizedes politikai tapasztalattal rendelkeznek, és jól kezelik a kellemetlen kérdéseket is.

Kukorelly Endre ennél is keményebben fogalmazott. Szerinte azoknak, akik ilyen súlyos károkat okoztak az országnak, nem szabad megúszniuk a felelősségre vonást. Úgy vélte, a gazdaság, az oktatás és az egészségügy állapotáért is felelősséget kell vállalniuk azoknak, akik hosszú éveken keresztül irányították az országot. A luxusélet önmagában nem jelenthet nyugalmat azok számára, akik ellen eljárás indulhat: ahogy fogalmazott, bármelyik hajnalon megjelenhet értük a hatóság.