Magyar György: aki pénzért segít bűncselekményt, nem méltó az ügyvédi hivatásra

Az ügyvéd nem szolgálhatja ki korlátlanul az ügyfelet

Az ügyvédi felelősségről szóló vita új lendületet kapott, miután az ügyvédi kamara elnöke arra kérte kollégáit, ne vegyenek részt vagyonkimentési akciókban. Magyar György helyesnek tartja, hogy a kérdés szakmai vitává vált, és a különböző felelősségi formákat is megvizsgálják. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy nem lehet általánosságban az ügyvédeket olyan szakemberekként beállítani, akik jogi tudásukkal bűncselekményeket segítenek vagy utólag törvényesnek próbálnak feltüntetni.

Az ügyvéd feladata a jogi tanácsadás és az ügyfél érdekeinek képviselete, ez azonban nem jelent korlátlan felhatalmazást. „Az ügyvéd is ugyanúgy lehet bűnelkövető, mint bárki más” – fogalmazott Magyar György. Ha valaki tudatosan vesz részt jogellenes ügyletekben, akár bűnsegédként vagy bűnpártolóként is felelősségre vonható. Ehhez azonban bizonyítani kell, hogy ismerte a cselekmény lényegét, tisztában volt annak jogellenességével, és ennek ellenére közreműködött benne.

A politikai megbízás sem mentesít a felelősség alól

Különösen kényes helyzetet teremthet, ha az ügyvéd megbízója maga az állam, egy kormánytag vagy valamely politikai szereplő. Magyar György szerint az ilyen megbízásoknál is érvényesek az ügyvédi törvény, az eskü és az etikai szabályok előírásai. Nem lehet elfogadható indok a jogsértő közreműködésre, hogy a megbízás felülről érkezett, vagy az ügyvéd jelentős anyagi előnyhöz jutott.

A közpénzek magánérdekű felhasználását lehetővé tevő konstrukciók kidolgozásában részt vevő jogászok felelősségének felvetését ezért indokoltnak tartja. Ha egy ügyvéd olyan szerződéseket, alapító okiratokat vagy más dokumentumokat készít, amelyekkel tudatosan segíti a jogellenes pénzmozgásokat, nem hivatkozhat pusztán arra, hogy a munkáját végezte. A döntő kérdés az, hogy felismerte-e a konstrukció valódi célját, és ennek ismeretében vállalta-e a közreműködést.

Az ügyvédnek adott esetben a megbízást is vissza kell utasítania, vagy menet közben ki kell lépnie az ügyből, ha olyan körülmények derülnek ki, amelyek mellett már nem folytathatja jogszerűen a munkáját. „Az ügyek első bírája az ügyvéd” – emlékeztetett Magyar György, hozzátéve, hogy a jogi képviselőnek nemcsak az ügy szakmai megítélésére, hanem a megbízás vállalhatóságára is figyelnie kell.

Büntetőeljárás és kamarai kizárás is lehet a következmény

A felelősség megállapításánál ugyanakkor az ügyvéd szerint különbséget kell tenni a jogszerű szakmai munka és a tudatos segítségnyújtás között. Az ügyfél nem feltétlenül tár fel minden körülményt a megbízás kezdetén, ezért előfordulhat, hogy a jogsértés gyanúja csak később merül fel. Ilyenkor az ügyvédnek meg kell húznia a határt, és meg kell tagadnia a további közreműködést. Nem minden esetben köteles feljelenteni az ügyfelét, de a törvénytelen cselekményekben maga sem vehet részt.

Ha bizonyítható, hogy egy jogász tudatosan segített bűncselekmény elkövetésében, vele szemben nyomozás indulhat, gyanúsítottá válhat, majd vádat is emelhetnek ellene. Elítélése esetén szabadságvesztés vagy más büntetés mellett a hivatás gyakorlásától is eltilthatják, és az ügyvédi kamarából való kizárás is szóba kerülhet.

Magyar György szerint különösen indokolt a vizsgálat, ha egy ügyvédi iroda rendszeresen visszatérő szereplője volt hasonló ügyleteknek, és tartósan ugyanazok a politikai vagy állami megbízók fordultak hozzá olyan konstrukciók kidolgozásáért, amelyek jogszerűsége megkérdőjelezhető. Azt azonban nem tartja helyesnek, hogy bizonyítékok nélkül ítéljék el a szakma képviselőit. „Általánosságban nem mondhatjuk azt, hogy az ügyvédek bűnpártolók” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy minden esetben az egyéni szerepet, a tudatosságot és a konkrét körülményeket kell vizsgálni.