Karácsony Mihály: teljes káosz van nyugdíjügyben

Karácsony: olyan fogalomról beszélnek, amit a szakma nem ismer

Karácsony Mihály szerint már a „minimálnyugdíj” kifejezés használata is félrevezető. Mint mondta, politikusok és szakpolitikusok is ezt a fogalmat használják, miközben hivatalosan a „legkisebb öregségi nyugdíj” létezik. A jelenlegi szabályozás alapján az összeg 28 500 forint, ám Karácsony szerint ezt az összeget ma már gyakorlatilag senki sem kapja úgy, ahogy a közbeszédben megjelenik.

A probléma szerinte abból is adódik, hogy az államháztartásból folyósított ellátást gyakran úgy mutatják be, mintha az lenne az érintett teljes jövedelme. Példaként említette azokat, akiknek ugyan alacsony az állami nyugdíjuk, de más forrásból – például külföldről, szerzői jogból vagy ingatlanból – is van bevételük. „Elég nagy zavar van itt” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a nyugdíjrendszer egyik legnagyobb problémája, hogy a jogszabályokból következő helyzetek sokszor nem találkoznak az emberek igazságérzetével.

A Nyugdíjas Parlament elnöke ugyanakkor üdvözölte, hogy a tervezett változtatások szakítanának az egységes százalékos emelés gyakorlatával. Szerinte az alacsonyabb ellátásban részesülők javára történő differenciálás olyan tabu, amelyhez az elmúlt évtizedekben kevés kormány mert hozzányúlni.

Nem tudni, mi lesz a 13. és a 14. havi nyugdíjjal

Karácsony szerint az október közepére ígért költségvetési előterjesztésből sok minden kiderülhet a nyugdíjasokat érintő tervekről. Egyelőre azonban számos kérdés nyitott, így az is, hogy pontosan hogyan alakul a következő évi emelés, illetve mi lesz a 13. és 14. havi nyugdíjjal.

A Nyugdíjas Parlament elnöke szerint a 13. havi nyugdíjat érdemes lenne rugalmasabbá tenni. Azt javasolják, hogy krízishelyzetben az érintett előre lehívhassa az egyébként februárban járó összeget. Karácsony példaként említette, amikor valaki elveszíti a párját, és emiatt hirtelen jelentős kiadásokkal szembesül. Szerinte ilyen esetekben indokolt lenne, hogy a később esedékes pénzhez hamarabb hozzáférhessen.

A szervezet azt is javasolja, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezők akár kéthetente kaphassák meg az ellátásukat. Karácsony szerint ezzel csökkenthető lenne annak veszélye, hogy valaki rövid idő alatt elköltse a teljes havi összeget, majd adósságba kerüljön.

Hatvanezer ember vár idősotthoni férőhelyre

Karácsony Mihály szerint a nyugdíjasokat érintő egyik legsúlyosabb probléma az idősotthoni férőhelyek hiánya. Jelenleg mintegy 58 ezer férőhely áll rendelkezésre, miközben körülbelül 60 ezren várakoznak. Éppen ezért különösen fontosnak tartja azt a vállalást, amely 20 ezer új, korszerű idősotthoni férőhely létrehozását célozza.

„Ha őt valóban megcsinálja ezt a 20 000 új korszerű idősotthoni férőhelyet, akkor olyan lesz, mint Klebelsberg Kunó vagy Baross Gábor” – mondta Karácsony, hozzátéve, hogy a beruházást három forrásból, uniós, költségvetési és magántőkéből lehetne megvalósítani.

Szerinte erre azért is nagy szükség van, mert a hagyományos családi struktúrák szétszakadtak: sok idős ember egyedül marad, miközben gyermekei külföldön élnek. Az idősotthonok iránti igény ezért várhatóan tovább nő.

Karácsony szerint a Nyugdíjas Parlament december 3-ára készülő rendezvényén a nyugdíjasok javaslatait is összefoglalják. Azt szeretnék elérni, hogy az alkotmányban is jelenjen meg a méltó időskor biztosítása, a szolidaritás elve, valamint az idősek védett csoportként való elismerése. Szerinte erre azért lenne szükség, hogy később olyan jogszabályok születhessenek, amelyek az időseket pozitívan különböztetik meg.