Ha igaz, amit a volt ügyész állít, Orbánnak súlyos kérdésekre kell válaszolnia
Az aranykonvoj ügyében elhangzott vallomások és a hatóságok korábbi intézkedései súlyos kérdéseket vetnek fel a politikai befolyásról, az ügyészség függetlenségéről és az állami szervek működéséről. A KlikkTV Fordulópont című műsorában a résztvevők arról beszéltek, milyen szerepe lehetett Orbán Viktornak a történtekben, miért maradtak következmények nélkül a politikailag kényes ügyek, és miért nem elegendő a személyi változás ahhoz, hogy az előző rendszer működése megváltozzon.
KözéletOrbán tudta nélkül nem történhettek ilyen ügyek?
Az aranykonvoj márciusi feltartóztatása, majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást megszüntető döntése után új fordulatot hozott Fürcht Pál nyilatkozata, amely szerint politikailag kreált történetről volt szó, és Orbán Viktor utasítására intézkedtek a hatóságok. A miniszterelnök később egy televíziós interjúban Európa legnagyobb korrupciós ügyeként beszélt az esetről, az ukrán pénzszállítókat pedig bűnözőkként állította be.
Horn Gábor szerint a történtek nem választhatók el az Orbán Viktor által kiépített hatalmi rendszertől. Úgy fogalmazott, a kegyelmi ügyhöz hasonlóan ebben az esetben sem tartja elképzelhetőnek, hogy a miniszterelnök tudta és beleegyezése nélkül történtek volna az események. Szerinte nem feltétlenül közvetlen parancs hangzott el, hiszen Orbánnak nincs ilyen utasítási jogosultsága az érintett szervezetek felett, de a politikai elvárás önmagában is elegendő lehetett. „Ebben a rendszerben ez bőven elég, mint megrendelés” – mondta.
Pék Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatóságok döntései nehezen egyeztethetők össze a kormányzati kommunikációval. Ha valóban súlyos bűncselekményt tártak volna fel, nehezen magyarázható, miért engedték szabadon a pénzszállítókat, és miért adták vissza a lefoglalt pénzt, illetve az aranyat. A politikai üzenet szerinte elsősorban az ukránellenes hangulat erősítését szolgálhatta, miközben a történet a hatalom számára is súlyos következményekkel járhat.
A politikai befolyás az ügyészség működését is megkérdőjelezi
A beszélgetésben szóba került Fürcht Pál felfüggesztése és a legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint távozása is. Horn Gábor szerint különösen aggasztó, hogy az ügyészség vezetése nem a szervezet függetlenségével kapcsolatos kételyek tisztázására törekszik, hanem egy ügyész nyilatkozata miatt indít eljárást. Úgy látja, a hatóság hitelességét nem pusztán a mostani kijelentések, hanem az elmúlt években elmaradt, politikailag kényes ügyekben szükséges fellépések is próbára tették.
Pék Szabolcs szerint Fürcht nyilatkozata önmagára nézve is kockázatos, ezért érdemes figyelni arra, milyen bizonyítékokkal tudja alátámasztani állításait. Elképzelhetőnek tartja, hogy a korábbi ügyész a saját felelősségének enyhítése érdekében szólalt meg, de az is, hogy a történtek feldolgozása és a következményektől való félelem vezetett a nyilvánosság elé állásához. A vallomás tényleges súlyát azonban csak a bizonyítékok ismeretében lehet megítélni.
A résztvevők szerint az elszámoltatás egyik legnagyobb akadálya, hogy az előző hatalomhoz kötődő emberek továbbra is fontos pozíciókat töltenek be az igazságszolgáltatásban. Horn Gábor úgy látja, a szervezet átalakítását a szakemberhiány is nehezíti: nem lehet egyik napról a másikra megfelelő számú, felkészült ügyészt találni a kompromittálódott területek megújításához.
Orbán távozása nem jelenti az orbánizmus végét
A beszélgetés egyik fontos megállapítása az volt, hogy a politikai kultúra megváltoztatása hosszabb folyamat, mint a kormányváltás. Horn Gábor szerint „Orbán nélkül is itt van az orbánizmus”. Ezzel arra utalt, hogy a hatalomgyakorlás során kialakult reflexek, az ukránellenes indulatok és a politikai ellenfelekkel szembeni gátlástalanság nem tűnnek el automatikusan a miniszterelnök távozásával.
A műsorban az ukránokkal szembeni ellenséges hangulatot is szóba hozták. Pék Szabolcs szerint a kutatások alapján ez elsősorban a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói körében erős, nem pedig a teljes magyar társadalomban egyformán jellemző. Horn Gábor ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a korábbi politikai kommunikáció hatása a kormánypárti táboron kívül is érezhető lehet.
A résztvevők végül arra jutottak, hogy a múlt feltárása mellett a jövő feladataival is foglalkozni kell. Az elszámoltatás fontos, de önmagában nem oldja meg az ország problémáit: az új költségvetés, a gazdasági fejlesztések, az oktatás és az egészségügy helyzete ugyancsak meghatározza majd az új kormány megítélését. A politikai felelősség tisztázása mellett ezért a mindennapi életet érintő változásoknak is kézzelfogható eredményeket kell hozniuk.
Forrás
HírKlikk
KlikkTV ajánló



