GKI: a 2027-es költségvetés vesztesei a vállalkozások lehetnek

Magyar Péter kormánya hétfőn ismertette a 2027-es költségvetés főbb számait, de a részletesen benyújtott tervezet az Index cikke szerint egyelőre nem áll rendelkezésre. A GKI értékelése alapján a támogatások iránya több ponton kedvező, a finanszírozás és a részletszabályok azonban további kérdéseket vetnek fel.

A tervezett intézkedések legnagyobb nyertesei a legalacsonyabb nyugdíjból élők és a minimálbéren dolgozók lehetnek. A gyermekes családok közül azok járhatnak jól, amelyek eddig nem, vagy csak részben tudták kihasználni az adókedvezményeket. Számukra különösen fontos lehet a családi pótlék megduplázása.

A GKI szerint a gyermeket nevelő háztartások többsége kedvezőbb helyzetbe kerülhet, de kivételt jelenthet a 40 év alatti, kétgyermekes anyák egy része, ha a keresetük jelentősen meghaladja a havi bruttó egymillió forintot. A kutatóintézet azt is felvetette, hogy a kétgyermekes anyák kedvezményének jogosultsági feltételeit érdemes lenne pontosítani, például a legfiatalabb gyermek 18 éves korához vagy tanulmányainak befejezéséhez kötni, illetve kiterjeszteni az egyedülálló apákra.

A lakásvásárlást tervezők számára kedvezőtlenebb lehet a kép. A használt ingatlanok vásárlására felvehető kedvezményes hitelek kamata a jelenlegi 3 százalékról 5 százalékra emelkedne. A GKI szerint a lakástakarékok állami támogatásának visszaállítása sem jelent gyors megoldást a fiataloknak, mert a lakásvásárlást akár 5–10 évvel is későbbre tolhatja.

Az állami alkalmazottak egy része viszont béremelésre számíthat: az egészségügyben, a szociális ágazatban és a rendvédelemben dolgozóknál 10–15 százalékos emelés szerepel a bejelentésekben. A GKI ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy nem világos, bruttó vagy nettó keresetekre vonatkozik-e az emelés, és az sem, hogy kiterjed-e a különféle pótlékokra.

A vállalkozásokat több intézkedés is érintheti. A nagyvállalatok társasági adókulcsa a jelenlegi 9 százalékról 15 százalékra emelkedne, vagyis hat százalékpontos növekedésről lenne szó. A kabinet számításai szerint az adókedvezmények miatt az érintett cégek tényleges, effektív adóterhelése átlagosan 11,25 százalék körül alakulhat. A GKI szerint a 15 százalékos kulcs levonásokkal együtt európai összevetésben továbbra is kedvezőnek számít.

A környezetterhelési adók emelését a kutatóintézet támogatja, de fokozatosabb bevezetést tartott volna célszerűnek. A GKI szerint a túl gyors adóemelés arra ösztönözhet egyes cégeket, hogy más országba helyezzék át telephelyeiket. Az ágazati különadók további emelését is kifogásolják, mert szerintük ezeket inkább ki kellett volna vezetni, vagy legalább mérsékelni kellett volna.

A KATA tervezett bővítését ezzel szemben kedvezően értékeli a GKI. A kutatóintézet szerint az egyszerűbb adózási forma ugyan visszaélésekre is lehetőséget adhat, de a vállalkozók túlnyomó többsége várhatóan jogkövetően alkalmazná, az alacsonyabb adminisztráció pedig az adóigazgatás költségeit is csökkentheti.

A hazai tulajdonú vállalkozások számára a teljes csomag mérlege mégis kedvezőtlen lehet. A növekvő adóterhek mellett a tervezett vagyonadó is közvetve érintheti őket, mert a tulajdonosok annak fedezetét részben cégeikből kivett osztalékból teremthetik elő. A többletköltségek egy részét a cégek áremelésekkel próbálhatják ellensúlyozni, bár az erős forint ezt korlátozhatja.

Az állami beruházások visszafogása további bizonytalanságot jelent. A kormány korábban jelentős uniós forrásbeáramlással számolt, amelynek számottevő részét beruházásokra fordítanák. A GKI szerint egyelőre nem látható, hogy a kiadáscsökkenés a korábbi túlárazások megszüntetéséből vagy a tényleges beruházási volumen visszaeséséből adódna.

A költségvetési kockázatok között a GKI az inflációt és a külső finanszírozási feltételeket említi. A kormány maga is 3 százalék feletti pénzromlással számol 2027-ben, miközben az olaj, a földgáz és a villamos energia drágulása tovább emelheti az árakat. A piaci hozamok növekedése a tervezett kamatcsökkentést is veszélyeztetheti.

A növekedési várakozásokban eltér a kormány és a GKI előrejelzése: a kutatóintézet 2026-ra a kabinet 2 százalékos prognózisánál alacsonyabb, 1,4 százalékos GDP-bővülést vár, 2027-re viszont a kormány 2,2 százalékával szemben 2,8 százalékos növekedést tart elérhetőnek.