Előbb-utóbb a Fidesznek is szembe kell néznie az Orbán utáni korral

Az ENSZ-főtitkári poszt menekülőút lehetne

A Wall Street Journal három országból származó forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a Trump-kormányzat Orbán Viktort javasolta az ENSZ főtitkári tisztségére, és az amerikai elnök környezetéből biztatták is a volt magyar miniszterelnököt, hogy szálljon versenybe a posztért. A lap értesülése szerint Oroszország és Kína is támogatná a jelölést. Kuncze Gábor ugyanakkor kételkedik abban, hogy Orbán valóban elfogadna egy ilyen lehetőséget. Szerinte az ENSZ mára lejáratódott, elavult szervezetté vált, amelybe gyakran bukott politikusok próbálnak ejtőernyőzni.

Baka F. Zoltán szerint, ha az értesülés igaz, a jelölés mögött akár az a szándék is meghúzódhat, hogy Orbán Viktor távol kerüljön Magyarországtól és az esetleges jogi következményektől. Egy ENSZ-főtitkári tisztség ugyanis széles körű diplomáciai mentességet biztosíthatna számára, és a közvetlen családtagjaira is kiterjedhetne. Ez különösen fontos szempont lehet a hazai elszámoltatás lehetséges irányait tekintve.

A jelölésnek azonban komoly akadályai is lehetnek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül három támogatása önmagában nem elegendő, hiszen Franciaország és Nagy-Britannia álláspontja is meghatározó. Kuncze szerint Orbán politikai habitusa sem teszi alkalmassá a feladatra: „Ő konfliktust szeret generálni, nem békét teremt.” Baka arra is emlékeztetett, hogy a három nagyhatalom korábban elsősorban saját érdekei miatt támogatta a magyar politikust. Donald Trump az Európával szembeni politikájában használta, Vlagyimir Putyinnak az uniós döntések akadályozásában volt hasznos, Hszi Csin-ping pedig rajta keresztül erősíthette a kínai gazdasági jelenlétet Európában. Ez a politikai szerep azonban a magyarországi választási vereséggel megszűnt.

A magyar és a szerb fordulat hasonlóságai

A beszélgetésben szóba került Orbán Viktor és Aleksandar Vučić kapcsolata, valamint a szerbiai politikai változások is. Baka F. Zoltán párhuzamot vont a két országban lezajlott folyamatok között. Szerbiában a diáktüntetések, Magyarországon pedig a fiatalok fokozott politikai aktivitása játszott fontos szerepet a változásban. Mindkét esetben egy konkrét esemény erősítette fel a korábban már létező társadalmi elégedetlenséget: Magyarországon a kegyelmi ügy, Szerbiában a vasútállomás tragédiája.

Kuncze szerint a politikai vereséget elszenvedő vezetők gyakran nem hajlandók szembenézni saját hibáikkal. Inkább külső beavatkozással, idegen hatalmakkal vagy más körülményekkel magyarázzák a kudarcot. A két országban szerinte az is közös, hogy a korábbi hagyományos pártok jelentősége visszaszorult, és új politikai erők kerültek előtérbe.

Orbán nélkül nincs Fidesz?

A műsorban az is felmerült, mi történne a Fidesszel, ha Orbán Viktor valóban elvállalná az ENSZ-főtitkári tisztséget. Kuncze Gábor úgy látja, jelenleg nehéz olyan politikust találni a pártban, aki átvehetné a helyét, és rendelkezne a szükséges karizmával és politikai képességekkel. A Fidesz ugyanis hosszú ideje Orbán Viktor személye köré szerveződött.

Baka F. Zoltán emlékeztetett arra, hogy a 2002-es és a 2006-os választási vereség után Orbán más stratégiát választott: előbb a polgári körök megszervezésével, majd a párton belüli hatalmának megerősítésével építette újjá politikai pozícióját. Most azonban kérdéses, hogy egy újabb súlyos vereség után képes-e ugyanerre. „Ha nem mozdul el a Fidesz támogatottsága egy éven belül látványosan, hanem megragad itt a 25 százalék környékén, az azért egy válasz Orbán Viktornak, hogy kell-e ő ide” – fogalmazott.

Kuncze szerint Orbán korábban ellenzékből is képes volt jelentős politikai nyomást gyakorolni, többek között az utcai mozgósítással és a kormányzati reformok elleni kampányokkal. A volt miniszterelnök azonban most már egy másik politikai helyzetben találja magát. A műsorvezetői felvetésre, hogy esetleg a nemzetközi közösségnek ajánlanák Orbánt, Kuncze úgy reagált: a politikusnak kell döntenie a saját sorsáról. Baka pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi kormányzati teljesítmény sem feltétlenül ad alapot a visszatérésbe vetett bizalomra: a 16 éves kormányzás után Magyarország az uniós országok között a legutolsók közé csúszott.