Átrendezheti a boltok világát az árrésstop eltörlése és az adóemelés

A G7 írása szerint a Tisza-kabinet kevesebb piaci beavatkozást és kiszámíthatóbb működést ígér a kereskedelemnek, de a változtatások nem egyszerre, hanem óvatos lépésekben érkezhetnek. A cikk ezt azzal magyarázza, hogy a kormány a költségvetés konszolidálására hivatkozva nem engedi el azonnal a bevételi szempontból fontos elemeket.

Az elemzés konkrétumként említi, hogy megszűnik az árrésstop, miközben a különadó fennmarad, és a közepes, illetve nagyobb piaci szereplők egy részénél emelkedik. A cikk szerint várhatóan nem lesz zöldség-gyümölcs áfacsökkentés, a plázastop jövőjéről pedig egyelőre nincs ismert döntés. A G7 úgy látja, a kormány ezzel időt kér a piactól, miközben a korábbi torzító elemek fokozatos kivezetését ígéri.

A lap felidézi, hogy korábban több, a piacot hirtelen érintő döntés született, például a dohánykoncessziók, a vasárnapi boltzár és annak eltörlése, az árstop, a kötelező akciózás, a kötelező készletezés és az árrésstop. A G7 szerint a mostani költségvetési irány a kereskedelemnek azt üzeni: a kormány látja a problémákat, de előbb a költségvetés rendbetételére kér időt.

Az árrésstop kivezetését a forrás szerint már a hazai termelőktől a kisebb és nagyobb boltokig sok szereplő kérte. A cikk azt is írja, hogy a jelenlegi alacsony infláció mellett nem valószínű, hogy az intézkedés önmagában érdemi élelmiszer-drágulást okozna. A költségvetési tervekben szereplő 2,4 százalékos gazdasági növekedés, a 3 százalék alatti éves átlagos infláció és az esetleges reálbér-emelkedés a G7 szerint a bolti forgalomban is megjelenhet, ha a feltételek teljesülnek.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője a cikkben arról beszélt, hogy az alacsonyabb jövedelműek anyagi helyzetének javulása esetén a többletbevétel nagy része jellemzően bolti vásárlásokban jelenik meg. Szerinte kisebb mértékben a középrétegeknél is hasonló hatás lehet, ők nem feltétlenül több árut vesznek, hanem könnyebben választanak drágább termékeket.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség a Telex megkeresésére azt írta, hogy a makropálya egyes részei ismertek, és a béremelések, valamint az adóterhek enyhítése széles társadalmi rétegek fogyasztását növelheti. A szövetség ugyanakkor jelezte: a minimálbér-tárgyalások előtt nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a lakossági fogyasztás bővüléséről. Az OKSZ szerint a 2022–2023-as infláció erősen megrendítette a fogyasztói bizalmat, és ennek visszatérésére eddig nem látnak jeleket.

A különadó átalakításánál a G7 szerint az egyik fontos változás, hogy az évi 1 és 50 milliárd forint közötti forgalmú boltok kulcsa 0,15 százalékról 0,45 százalékra nő. Ebbe a körbe tartozhatnak például a Coop, a Real vagy a CBA bizonyos egységei, amelyeket a cikk leegyszerűsítve magyar tulajdonú franchise-láncokként ír le. A forrás szerint a 150 milliárd forint feletti forgalomnál a kulcs 4,5 százalékos.

A cikk két példával érzékelteti az eltérő hatást: egy évi 1000 milliárd forintos forgalmú lánc idén 39,3 milliárd forint különadót fizet, jövőre pedig 39,47 milliárdot, ami 0,37 százalékos növekedés. Egy 40 milliárdos forgalmú boltnál viszont az idei 58,5 millió forint 175,5 millió forintra emelkedik, vagyis háromszorosára nő a teher.

Nagypéter Sándor, a dél-alföldi zöldségtermesztőket tömörítő DélKerTÉSZ elnöke a G7-nek azt mondta, hogy szerinte a hazai tulajdonú kiskereskedelmi láncok a korábbi támogatások ellenére sem építettek ki megfelelő központi logisztikai rendszereket, és a központi beszerzést sem emelték professzionális szintre. Úgy véli, a különadó növekedése további nehézséget okoz nekik, és a magyar fogyasztók árérzékenysége miatt csökkenhet a hazai üzletek részesedése.

A plázastop sorsa a cikk szerint továbbra is nyitott kérdés. A jelenlegi rendszer a G7 leírása alapján átláthatatlan döntésekkel bírálja el az üzletnyitási kérelmeket, és a gyakorlatban sokszor a boltok számának növelését fogja vissza. Virovácz Péter szerint ez olyan nagyobb ügy, amelyhez nem lehet a tovagyűrűző hatások részletes vizsgálata nélkül hozzányúlni.

A forrás szerint a nagy boltláncok nem feltétlenül a plázastop eltörlését kérik, hanem átlátható és kiszámítható engedélyezési rendszert. Nagypéter Sándor azt mondta, 3-5 év múlva akár teljesen más kép is kialakulhat az élelmiszer-kiskereskedelem rangsorában és szerkezetében. A G7 megjegyzi, hogy a Tesco esetleges kivonulásának híre évek óta előkerül, de ezt nem kommentálták, és a Lidl anyavállalatához tartozó Kaufland megjelenéséről is csak meg nem erősített értesülések terjednek.

Az OKSZ szerint a vásárlók az árrésstop eltörlése után azt érzékelhetik, hogy a piaci verseny fő terepe ismét az akciózás lesz. A szövetség úgy látja, ez ellensúlyozhatja az árrésstop kivezetésének árszintnövelő hatását, enyhítheti a nyomást a beszállítói kapcsolatokon, és lassíthatja a kisebb láncoknál vagy független élelmiszerboltoknál látott boltbezárási hullámot, de a talpra állás ebben a körben a forrás szerint lassú lehet.