Ágh Attila szerint Orbán Viktor egyre nevetségesebbé válik

Orbán Viktor visszatért, de nem tudott újra központi szereplővé válni

A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Ágh Attila arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben fordulat történt a magyar politikában. A Fidesz április 12-i választási veresége után Orbán Viktor háttérbe húzódott, futballmérkőzéseken jelent meg, és csak korlátozottan vett részt a közéletben. Most azonban ismét aktív politikai szerepre törekszik, és megpróbálja visszaszerezni korábbi befolyását.

A politológus szerint a visszatérés egyelőre nem hozta meg a kívánt eredményt. Orbán országjárással próbálja utánozni Magyar Pétert, miközben kisebb, zárt rendezvényeken jelenik meg. Ágh úgy látja, a korábbi miniszterelnök egyre kevésbé képes meghatározni a politikai napirendet, és megszólalásaival saját helyzetét is ronthatja. „Orbán Viktor és közvetlen környéke már átment a magyarok számára a humor kategóriájába” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a nevetségessé válás politikai gyengülést is jelent.

Az aranykonvoj ügyében tett nyilatkozatát is ebbe a folyamatba illesztette. Orbán Viktor szerint minden szabályosan történt, az intézkedésben részt vevők pedig helyesen jártak el. Ágh ezzel szemben úgy látja, hogy a történtek ilyen értelmezése a botrány lényegének figyelmen kívül hagyását jelenti. Szerinte a Fidesz egyre gyakrabban próbálja a felelősség kérdését azokra visszafordítani, akik a korábbi hatalmi rendszer ügyeit vizsgálják. Ezt a politikai módszert az áldozat megvádolásának nevezte.

A kormányváltás még nem rendszerváltás

Ágh Attila hangsúlyozta, hogy a választási győzelem és az új kormány megalakulása csak az átalakulás első szakaszát jelentette. A minisztériumok felállítása, a vezető pozíciók betöltése és a kormányzati működés megszervezése után most az állam középső intézményrendszerének átalakítása következik. A köztársasági elnöki tisztség és más fontos állami pozíciók betöltői mellett egyre több intézményvezető személye és szerepe kerül a politikai viták középpontjába.

A politológus szerint a rendszerváltás nem történik meg egyik napról a másikra. A korábbi hatalmi szerkezet lebontása és egy működőképes, demokratikus állam felépítése hosszabb folyamat, amelyet a gazdasági nehézségek és az ország eladósodottsága is nehezít. Úgy véli, az új kormánynak egyszerre kell helyreállítania az állam működését, átalakítania az intézményeket és megteremtenie a fejlődés feltételeit.

A következő évek egyik legfontosabb feladatának az oktatás és az emberi képességek fejlesztését nevezte. Ágh szerint a világgazdaság és a társadalom átalakulásában egyre nagyobb szerepet kap a tudás, ezért Magyarországnak is ezen a területen kell előrelépnie. A kormányváltás valódi eredménye így nem pusztán a politikai vezetők személyének megváltozásán, hanem a közintézmények teljesítményén és a társadalom fejlődésén mérhető majd le.

2030-ra új politikai erőviszonyok alakulhatnak ki

A beszélgetésben szóba került a 2030-as választás is. Ágh Attila úgy véli, addigra jelentősen átalakulhat a magyar pártrendszer, mert a Magyar Péter mögött kialakult választói szövetség nem a hagyományos pártpolitikai logika szerint működik. A Tisza mögött különböző politikai hátterű és világnézetű emberek sorakoztak fel, akiket elsősorban a korábbi rendszer leváltásának szándéka kapcsolt össze.

A politológus szerint ez a széles tábor nem feltétlenül bomlik fel, hanem belsőleg szerveződhet át. A következő években olyan politikai irányzatok jelenhetnek meg benne, amelyek már világosabban képviselnek különböző jobb- és baloldali álláspontokat. Ágh arra a kérdésre, ki nyerheti meg a 2030-as választást, egyértelmű választ adott: szerinte a Magyar Péter által létrehozott politikai erő győzhet, bár addigra a szervezete és a politikai arculata is jelentősen megváltozhat.

Magyar Péter politikáját jelenleg alapvetően sikeresnek tartja. Úgy látja, a miniszterelnök számára a legfontosabb cél az ország működőképességének helyreállítása és az európai felzárkózás. Ágh szerint a kormány intézkedéseinek jelentős része a nyugat-európai politikai fogalmak alapján inkább baloldalinak minősülhet, de Magyar Péter nem hagyományos ideológiai kategóriákból indul ki, hanem egységes felzárkóztatási programként kezeli a feladatokat.

A rendszerváltás következő szakaszában ugyanakkor az állampolgárok szerepének is meg kell változnia. Ágh a részvételi demokrácia megerősítését tartja fontosnak, amelyben az emberek nem csupán a választásokon mondhatják el a véleményüket, hanem a közéleti döntések alakításában is részt vesznek. Ehhez szerinte olyan civil és helyi intézményekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy az állampolgárok tartósan és érdemben beleszóljanak a közös ügyekbe. A politológus úgy véli, a 2030-as választás már egy olyan politikai környezetben zajlik majd, amelyben a választók tudatosabban, konkrét társadalmi kérdések mentén alakíthatják ki álláspontjukat.