A túlárazott lélegeztetőgépek ügyében a minisztériumig is elérhet a nyomozás

A túlárazásért a megrendelők is felelhetnek

A lélegeztetőgép-beszerzések kapcsán jelenleg a cégek ellen folyó eljárásokban költségvetési csalás és pénzmosás gyanúja is felmerült. Bárándy Gergely azonban hangsúlyozta: külön kell választani a cégek adózási és pénzkezelési ügyeit attól a kérdéstől, hogy a beszerzésekről döntő állami vezetők követtek-e el bűncselekményt. A több mint 300 milliárd forintos beszerzési programban ugyanis nemcsak a pénzek útját, hanem a megrendelések indokoltságát, az eszközök minőségét és az árakat is vizsgálni kell.

Az ügyvéd szerint a túlárazásért a cégvezetők és a politikai döntéshozók egyaránt felelősségre vonhatók, ha bizonyítható, hogy tisztában voltak az árakkal és az üzlet körülményeivel. A hűtlen kezelés gyanúja pedig akkor is felmerülhet, ha az állam olyan mennyiségű eszközt rendelt meg, amelyre nem volt szükség. A mintegy 16 ezer beszerzett lélegeztetőgépből ugyanis csak körülbelül kétezret-háromezret tudtak ténylegesen használatba állítani.

„Olyat rendelek, amire nincs szükség. Olyanra adom ki a közös pénzünket, amiről tudom, hogy egyébként nincsen szükség. Egyszerűen fogalmazva elpazarlom szándékosan az állam pénzét” – magyarázta Bárándy, hozzátéve, hogy ez a hűtlen kezelés tankönyvi példája lehet. Ugyancsak büntetőjogi felelősséget vethet fel, ha a döntéshozók tudták, hogy az átvett gépek egy része alkalmatlan a kórházi használatra.

A minisztériumi felelősségig is elvezethet a nyomozás

A beszélgetésben szóba került, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a beszerzések dokumentációja hiányosan állt rendelkezésre, egyes iratokat pedig megsemmisítettek. Bárándy szerint azonban a szerződéseknek, számláknak és elektronikus dokumentumoknak több helyen is nyomuk marad, így a cégeknél és más szervezeteknél lefoglalt iratokból jelentős részük visszaszerezhető.

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy több, a lélegeztetőgép-beszerzésekhez és más korrupciógyanús ügyekhez kapcsolódó nyomozás már 2024 óta folyamatban volt, mégsem történt korábban érdemi előrelépés a kormányzati szereplők felelősségének vizsgálatában. Szerinte felmerül a kérdés, miért nem születtek korábban gyanúsítások, és vajon nem használták-e a nyomozásokat arra, hogy az érintetteket sakkban tartsák.

Bárándy úgy véli, a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében a minisztériumi döntéshozókig mindenképpen el lehet jutni, azt azonban egyelőre nem lehet megmondani, hogy a felelősség milyen magas politikai szintig bizonyítható. Ehhez pontosan fel kell tárni a pénzmozgásokat, a döntési folyamatokat, az elektronikus levelezéseket és a tanúvallomásokat. Mint mondta, nem elegendő egy gyanús konstrukció felvázolása, minden egyes szereplő konkrét cselekvését bizonyítani kell.

Takács Péter ügyében vesztegetés gyanúja is felmerülhet

A műsorban külön kitértek Takács Péter egészségügyi államtitkár és a lélegeztetőgép-beszerzésekben részt vevő egyik cég kapcsolatára. A bemutatott konstrukció szerint az állami megbízás megszerzésének napján létrejött egy, az államtitkárhoz köthető társaság, amelynek vezérigazgatója Takács Péter sógora lett. A cég 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a Ford Cardinál Kft.-ben, amely 17 milliárd forintos állami megbízást kapott. A megállapodás alapján ugyanakkor a tiszta nyereség 85 százaléka illette volna meg az új tulajdonost.

Bárándy Gergely szerint ez a konstrukció első ránézésre vesztegetés gyanúját veti fel. „Van egy cégem, 10 százalékot vesz meg belőle valaki, és én 85 százalékot adok át neki egy olyan profitból, amelyet egyébként az állam rendel meg, ahol ez az ember pont az egészségügyben államtitkári pozíciót tölt be, döntéshozói pozíciót tölt be, és az ő sógora az, aki ezt a céget vezeti” – fogalmazott.

Az ügyvéd szerint a konstrukció magyarázatra szorul, és a felelősség megállapításához szükség lesz a cég másik, 90 százalékos tulajdonosának vallomására is. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a bűncselekmény elkövetését és az egyes szereplők felelősségét bizonyítani kell.

A nyomozások és az esetleges bírósági eljárások hosszadalmasak lehetnek. Bárándy szerint még akkor sem várható néhány hónapon belül eredmény, ha a hatóságok a lehető leggyorsabban dolgoznak, hiszen a büntetőjogi felelősség megállapításához minden pénzügyi tranzakciót és döntési mozzanatot pontosan rekonstruálni kell.