A reklámadó visszavezetése ellen tiltakoznak a szakmai szervezetek

A tizenhárom szakmai szervezet MTI-hez eljuttatott közleménye emlékeztet: a reklámadó jelenleg érvényes nulla százalékos kulcsa nem azt jelenti, hogy a magyar reklám- és médiapiac szereplői ne fizetnének adót.

Minden más magyarországi vállalkozáshoz hasonlóan az általános adózási szabályok szerint fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat.

A reklámadó egy további, árbevételt terhelő különadó, amely a magyar vállalkozások nyereségességétől függetlenül, vagyis akár veszteséges működés esetén is fizetési kötelezettséget eredményezhet.

A javarészt reklámbevételekből működő hazai tartalomszolgáltatók működését, üzleti fenntarthatóságát közvetlenül és különösen negatívan érinti a reklámadó újrabevezetése - nehezményezik.

A szakmai szervezetek ugyanakkor nem látják, hogyan vonatkozna a különadó a magyarországi reklámköltés közel 40 százalékát adó globális techóriásokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok.

Egy újabb adóteher tovább rontaná a magyar médiapiac versenyképességét a globális szereplőkhöz képest - figyelmeztetnek.

A Magyar Reklámszövetség ezért arra kéri a kormányt, hogy a reklámadó visszavezetéséről szóló döntéshez tegye nyilvánossá a részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálatot.

Az MRSZ megbízásából a PwC Magyarország által készített hatástanulmány szerint minden reklámra fordított 1 forint mintegy 6 forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez.

A reklámipar különadóztatása tehát nem kizárólag a közvetlenül érintett vállalkozások problémája, a reklámköltségek emelkedése vagy a reklámberuházások visszafogása a gazdaság más ágazataira is hatással lehet - hangsúlyozzák az aláírók.

A Magyar Reklámszövetség és a társszakmai szervezetei továbbra is a reklámadó végleges kivezetését tartják kívánatosnak, és készek a szakmai egyeztetésre a magyar reklám- és médiapiac versenyképességét érintő kérdésekben - áll a közleményben.