Orbán rendszerében évekig szőnyeg alá söpörték a gyermekek bántalmazását

A felelősség elhárítása nem jelent megoldást

A műsor résztvevői a kegyelmi ügyet vizsgáló bizottság elnökének parlamenti felszólalásából indultak ki. A bizottság jelentése és Magyar Péter beszéde ismét előtérbe helyezte, hogy a gyermekvédelmi intézményekben történtekért nemcsak az elkövetőknek, hanem az ellenőrzésért és a rendszer működtetéséért felelős vezetőknek is számot kell adniuk. Holoda Attila szerint különösen nehezen értelmezhető az a politikai magatartás, amelynek lényege, hogy az érintettek nem tudtak semmiről, a történtek pedig állítólag meglepetésként érték őket. A felelősség elismerése és a bocsánatkérés helyett legfeljebb a visszaélések általános elítéléséig jutnak el.

Szakonyi Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett bántalmazások következményei nem érnek véget az intézmény elhagyásával. Több ezer ember életét tehették tönkre az ilyen traumák, amelyek feldolgozása sokaknak egész életükön át tartó küzdelmet jelent. A politikai felelősség kérdése azért is megkerülhetetlen, mert a bicskei gyermekotthon igazgatójának kitüntetésre történő felterjesztése 2016-ban történt, miközben a visszaélésekkel kapcsolatos jelzések már korábban is napvilágra kerültek. A kegyelmi ügy 2024-es kirobbanásáig további nyolc év telt el.

A gyermekvédelmi rendszer szűrői sem működtek

A beszélgetésben hangsúlyosan jelent meg, hogy a probléma nem korlátozható egy-egy intézményre vagy elkövetőre. A Szőlő utcai botrány után kinevezett új vezetőkkel kapcsolatban is felmerültek visszaélések, ami a vendégek szerint arra utal, hogy a gyermekvédelmi rendszer egészének működését felül kell vizsgálni. Holoda Attila úgy látja, a szociális ágazatban súlyos hiányosságok vannak: nem megfelelő a dolgozók kiválasztása, hiányoznak a hatékony ellenőrzési mechanizmusok, és az ott dolgozók anyagi megbecsülése is elmarad a szükségestől.

A vendégek szerint különösen aggasztó, hogy a visszaélésekkel érintett dolgozók közül többen a szűrővizsgálatokon is átjutottak. Ez azt jelzi, hogy nem egyszerűen szigorítani kell a meglévő ellenőrzéseket, hanem alapjaiban kell újragondolni a kiválasztás és a felügyelet rendszerét. A fizikai és verbális bántalmazás ugyanolyan súlyos probléma, mint a szexuális erőszak, ezért minden olyan mechanizmusra szükség van, amely megakadályozza, hogy alkalmatlan vagy veszélyes emberek gyermekek közelébe kerülhessenek.

Szakonyi Péter ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a gyermekotthonokban dolgozók között vannak olyan elhivatott emberek, akik egész életüket a rájuk bízott gyerekek segítésének szentelik. Oláh Ibolya példáját említette, aki a tiszadobi gyermekotthonban olyan nevelőre talált, akit a mai napig anyácskának nevez. A jó példák azonban nem változtatnak azon, hogy a rendszernek kellene garantálnia a gyermekek biztonságát, nem pedig az egyes dolgozók személyes elhivatottságán múlnia.

A politikai és egyházi felelősség is felmerült

A műsorban szóba került Orbán Viktor korábbi nyilatkozata is, amelyben a miniszterelnök megfelelőnek nevezte a gyermekek ellátását. Holoda Attila és Szakonyi Péter szerint a korábbi vezetés kommunikációjában visszatérő elem volt a problémák szőnyeg alá söprése. Rétvári Bence miniszterhelyettesként különösen fontos szereplője volt a terület irányításának, ezért a vendégek szerint nehezen fogadható el az az állítás, hogy nem tudott a gyermekvédelmi intézményekben történtekről.

A felelősség kérdése a református egyház kapcsán is felmerült. A vendégek szerint az egyháznak is szembe kell néznie azzal, hogy a kegyelmi ügy egyik meghatározó szereplője továbbra is vezető pozíciót tölthet be a közösségben. Szakonyi Péter arra utalt, hogy református hívek is bírálták az egyházat amiatt, hogy nem képes megszabadulni az ügy terhétől. A beszélgetésben elhangzott: a gyermekek védelme nem lehet politikai vagy egyházi lojalitás kérdése, különösen akkor, amikor a legkiszolgáltatottabbak biztonságáról van szó.