A Fidesz Brüsszeltől kér segítséget, miután tizenhat évig ellene uszított

Brüsszel lett a Fidesz segítségére váró fél

Murányi András szerint különösen visszás, hogy a Fidesz most éppen az Európai Bizottságtól vár segítséget, miután éveken át Brüsszelt jelölte meg politikai ellenfélként. Deutsch Tamás a Tisza-kormányt agresszív, önkényuralmi eszközökkel fellépő hatalomként jellemezte, amely szerinte politikai ellenfele eltakarítására törekszik. Murányi úgy látja, a Fidesz valójában Magyarországon veszítette el a politikai csatát, ezért nehezen érthető, mit remél attól, hogy a vereség után az uniós intézményekhez fordul.

Az elemző a kezdeményezést utóvédharcnak nevezte, amelyben a párt azt próbálja mutatni, hogy még mindig tesz valamit. Szerinte a brüsszeli fellépés különösen ellentmondásos annak fényében, hogy a Fidesz korábban az uniót legyőzendő ellenfélként kezelte, most viszont ugyanott próbálja elérni, hogy fellépjenek a magyar kormánnyal szemben. Murányi szerint a párt súlyos hitelességi válságba került, és a korábbi kormányzás örökségével is szembe kell néznie.

Tizenhat év után nem lehet néhány hónap alapján ítélni

Murányi hangsúlyozta, hogy a Fidesz tizenhat éves kormányzását nem lehet néhány hónapnyi Tisza-kormányzással összehasonlítani. A korábbi kabinet szerinte leuralta a hatalmi ágakat, megszállta a sajtó jelentős részét, saját kinevezettjeit helyezte kulcspozíciókba, és olyan közbeszerzési rendszert alakított ki, amely a kormányhoz közel álló családok és üzleti körök gazdagodását segítette. Ebben a helyzetben különösen ellentmondásosnak tartja, hogy a Fidesz most az önkény és a jogállamiság sérelme miatt emel szót.

Csillag István szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió intézményeinek megvan a maguk ellenőrzési és jogi eszközrendszere. Az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos visszaélések gyanúja és az ezek nyomán kialakított feltételességi mechanizmus nem politikai szeszélyből született, hanem a közösségi források szabályos felhasználásának biztosítását szolgálja. Csillag szerint a Fidesz levele nem változtat azon, hogy az uniós intézményeknek a rendelkezésükre álló tények és eljárások alapján kell megítélniük a magyarországi fejleményeket.

Az új kormánynak a gazdaságban is bizonyítania kell

A két elemző ugyanakkor nem tekinti lezártnak az új kormány teljesítményének értékelését. Murányi szerint a gazdasági adatok egyelőre kedvezőbb képet mutathatnak, mint a korábbi kormányzás utolsó időszakában, de a valódi kérdés az, hogy Magyar Péter kabinetje milyen irányba viszi az országot. Az euró bevezetésének célként való megjelölését fontos gazdaságpolitikai vállalásnak tartja, de önmagában ez még nem oldja meg az örökölt problémákat.

A költségvetési hiány, a gyenge gazdasági növekedés és a korábbi kormány döntéseiből fakadó terhek olyan akadályok, amelyekkel az új vezetésnek érdemben kell kezdenie valamit. Murányi szerint nem elég bemutatni, hogyan gazdagodtak meg a korábbi rendszer kedvezményezettjei: azt is bizonyítani kell, hogy Magyarország gazdaságpolitikája valóban más irányba fordul. Ennek egyik fontos mércéje a 2027-es költségvetés lesz.

Csillag közben a parlamenti ellenzék állapotát is bírálta. Szerinte Magyarországnak olyan ellenzékre lenne szüksége, amely nem pusztán a kormány támadásával foglalkozik, hanem érdemi alternatívát kínál, és konstruktív vitákban vesz részt. Úgy látja, a Fidesz jelenlegi politikai fellépése nem segíti a párt megújulását, miközben a demokratikus, baloldali, liberális és zöld politikai irányzatok képviselete is hiányzik a közéletből. Az elemző szerint az országnak többre lenne szüksége annál, mint amit a jelenlegi ellenzéki szereplők nyújtanak.