Tízszögű légköri mintázat formálódik a Szaturnusz déli sarkán

A Szaturnusz északi sarkvidékét körülvevő hatszögletű alakzat létezését már a Voyager-űrszondák óta ismerik, a Cassini-űrszonda pedig később közelről is vizsgálta. A forrás szerint ez időjárási-légköri képződmény, amely a futóáramlat és a sarkvidéki ciklonok kölcsönhatásával függ össze.

A déli sarkvidéken korábban, a Cassini megfigyeléseit is beleértve, nem találtak hasonló sokszögű mintázatot, noha mintegy 40 éve keresték. A Hubble 2023–2025-ös bolygómegfigyelési időszakában azonban a kutatók azt vették észre, hogy a déli pólus környékén egy tízszögletű rendszer kezd kialakulni.

A déli alakzatot először 2024-ben észlelték hivatásos és amatőr csillagászok. Ezután visszakeresték a Hubble 2023-as felvételeit, amelyeken már szintén mutatkoztak a formálódó mintázat jelei. A 2025-ös földi megfigyelésekben a jelenség a beszámoló szerint még erőteljesebbé vált, ezért célzottan is átvizsgálták a gyűrűs bolygóról készült Hubble-fotókat.

A Szaturnusz évszakai lassan változnak: 10–12 év szükséges ahhoz, hogy az északi helyett a déli sarkvidéket érje napfény. Ez azért lényeges, mert a déli pólus térségének légköri viszonyai csak így figyelhetők meg megfelelően. A Cassini küldetésének első éveiben még rálátott a déli sarkvidékre, akkor azonban nem volt nyoma a mostani mintázatnak.

A tízszögletű rendszer az északi hatszöghöz hasonlóan egy futóáramlatban helyezkedik el. A Hubble különböző hullámhosszakon készült felvételei alapján a képződmény a légkör nagyobb mélységeibe is lenyúlik, vagyis nem pusztán felszíni felhőalakzatról lehet szó. A futóáramlat sebessége 418 kilométer per óra, míg maga a szögletes objektum óránként mindössze 9 kilométerrel halad.

A kutatók szerint további megfigyelésekre lesz szükség a Hubble- és a Webb-űrteleszkóppal is. Egyelőre nem világos, hogy a déli tízszög hosszú életű légköri rendszer lesz-e, mint az északi hatszög, vagy csak átmeneti légköri zavar figyelhető meg a Szaturnuszon.