Hamarosan lejár az uniós türelmi idő az AI-tartalmak jelölésénél

A HVG Tudomány az EY figyelmeztetésére hivatkozva írta meg, hogy december 2-tól a korábban már az Európai Unióban elérhető AI-eszközöknek is meg kell felelniük az AI-val létrehozott vagy érdemben módosított tartalmak átláthatóságára vonatkozó uniós szabályoknak. Az újonnan piacra kerülő rendszerekre az előírások már 2026. augusztus 2. óta vonatkoznak, a korábban elérhető eszközök négy hónapos türelmi időt kaptak.

Az uniós rendelet egyik célja, hogy felismerhető legyen, ha egy tartalmat mesterséges intelligencia hozott létre vagy lényegesen módosított. A forrás példaként szöveget, képet, hangot és videót említ. A jelölés történhet a fájlba épített eredetinformációval, metaadattal, digitális vízjellel vagy más, géppel felismerhető megoldással.

A szabályozás a HVG cikke szerint nem ír elő egyetlen kötelező technológiát. A lényeg az, hogy az alkalmazott megoldás a gyakorlatban megbízhatóan segítse az AI-eredetű tartalom felismerését. Az EY arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon nemcsak a nagy nemzetközi AI-platformok lehetnek érintettek.

Az érintett körbe kerülhetnek magyar szoftverfejlesztők, AI-funkciókat saját termékeikbe építő vállalkozások, valamint olyan cégek is, amelyek saját nevük alatt kínálnak vagy használnak mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat. Az is számíthat, hogy egy vállalat az adott AI-megoldást milyen szerepben alkalmazza: ugyanaz a cég bizonyos esetben felhasználó, más esetben szolgáltató lehet.

Zala Mihály, az EY IT- és Technológiai Tanácsadási szolgáltatásaiért felelős partnere a forrás szerint úgy fogalmazott: „Egy magyar cégnek akkor is lehetnek szolgáltatói kötelezettségei, ha más fejlesztő AI-megoldását építi be a saját neve alatt kínált termékébe. A decemberi határidő előtt ezért érdemes áttekinteni, milyen releváns technológiákat kínál a cég, mit használ csak saját célra, és mi történik az ezekkel előállított tartalmakkal.”

A megfelelés nem merül ki abban, hogy a tartalomban technikai jelölést helyeznek el. A vállalatoknak azt is érdemes ellenőrizniük, hogy az eredetre vonatkozó információ megmarad-e letöltés, tömörítés, átalakítás vagy más rendszerbe feltöltés után. A HVG példaként említi, hogy egy kép átméretezése, egy videó újraformázása vagy egy fájl feltöltése valamely platformra eltávolíthatja ezeket az adatokat.

A decemberi határidő elsősorban az AI-tartalmak gépi felismerhetőségére vonatkozik, és a forrás szerint nem jelenti azt, hogy minden mesterséges intelligenciával készült anyagon nagy, látható figyelmeztetést kell elhelyezni. Bizonyos esetekben ugyanakkor a közzétevő szervezetnek egyértelműen tájékoztatnia kell a felhasználókat, például deepfakek, vagyis eredetinek tűnő, valósághű, mesterségesen létrehozott vagy módosított kép-, hang- vagy videótartalmak közzétételekor.

Az AI-val készített szövegeknél sem automatikus a látható címkézés. A HVG cikke szerint ilyenkor számít a közzététel célja, az AI szerepe, az emberi felülvizsgálat, valamint az, hogy egy személy vagy szervezet vállal-e szerkesztői felelősséget a tartalomért.