Závecz Tibor: Orbán Viktor politikai felelőssége megkerülhetetlen

Orbán egyre inkább magára hagyja a Fidesz politikusait

Závecz Tibor szerint Orbán Viktor a választási vereség óta rendszeresen olyan üzeneteket fogalmaz meg, amelyekkel igyekszik fenntartani a Fidesz politikusainak és szavazóinak reményét a visszatérésre. Beszédeiben és interjúiban azt sugallja, hogy a Tisza-kormányzás kudarcot vallhat, és ismét eljöhet a Fidesz ideje. Amikor azonban konkrét eseményeken kellene megjelennie és kiállnia a saját politikai közössége mellett, gyakran távol marad. A szakember szerint ez idővel komoly feszültséget okozhat a párton belül: egyre nehezebb összeegyeztetni a korábbi vezérszerepről kialakult képet azzal, hogy Orbán Viktor nincs jelen, amikor a politikusainak szükségük lenne rá.

A Fidesz parlamenti frakciója sem alkot már egységes politikai közösséget. A korábbi bizalmasok közül többen távoztak, másokat maga Orbán távolított el, a jelenlegi képviselőcsoport pedig különböző helyekről összeállított, kevéssé összetartó társaság. Závecz úgy látja, a korábban folyamatosan hangoztatott vezérszerep is megkopott: Orbán Viktor egyre kevésbé képes betölteni azt a hadvezéri funkciót, amelyre politikai közösségét építette.

A jegybanki ügyek Orbán felelősségét is felvetik

A beszélgetésben külön hangsúlyt kapott, hogy meddig vezethetnek a jegybanki alapítványok ügyében és más korrupciógyanús esetekben zajló vizsgálatok. Závecz szerint minél többen kerülnek szorult helyzetbe azok közül, akik korábban részt vettek a rendszer működtetésében, annál nagyobb az esélye annak, hogy beszélni kezdenek a belső mechanizmusokról. Valószínűtlennek tartja, hogy a feltárt pénzügyi visszaélések mindegyike egyéni kezdeményezés lett volna, hiszen egy felülről irányított rendszer működéséről lehet szó.

A politikai elemző szerint nem lehet úgy tekinteni Matolcsy György tevékenységére, mintha a korábbi jegybankelnök mindent önállóan, a politikai vezetés tudta nélkül vitt volna véghez. Orbán Viktornak politikai felelősséget kell vállalnia a történtekért. Ha nem tudott a visszaélésekről, akkor vezetőként nem akadályozta meg azokat, ha viszont tudott róluk, az Závecz szerint ennél súlyosabb kérdéseket vet fel, és akár büntetőjogi felelősségét is felvetheti.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: a vizsgálatok célja nem az, hogy mindenáron Orbán Viktort vonják felelősségre, hanem az, hogy feltárják a korábbi rendszer pénzügyi visszaéléseit és korrupciós ügyeit. Ennek során azonban szükségszerűen tisztázni kell azok szerepét is, akik a döntéshozatal legfelsőbb szintjén álltak.

Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter bizottsági meghallgatása szintén tanulságos volt. Závecz különösen problematikusnak tartja azt a kijelentését, hogy egy miniszter nem képviselhet a saját kormánya döntésével ellentétes álláspontot. Szerinte ez jól mutatja az előző kormányzati rendszer működését, amelyben az igazodási kényszer miatt az ellenvéleménynek alig maradt tere. A politikának éppen arról kellene szólnia, hogy a különböző álláspontok ütközhetnek, majd kompromisszum születik belőlük.

Az ügynökakták feltárása késve és hiányosan történt meg

Az ügynökakták november 4-i nyilvánosságra hozatalát Závecz a rendszerváltás egyik fontos, bár megkésett eseményének nevezte. Szerinte a politikai elitnek az elmúlt 36 évben komoly felelőssége volt abban, hogy az állambiztonsági múlt teljes feltárása nem történt meg. Külön kiemelte a Fidesz felelősségét, amely több mint húsz alkalommal szavazta le az akták nyilvánosságra hozatalát, miközben húsz éven keresztül kormányzati lehetősége is lett volna a rendezésre. A korábbi jobboldali kormányoknak összesen 24 évük volt a kérdés rendezésére.

A mostani közzététel ugyanakkor nem teljes körű, és a nyilvántartásokban jelentős hiányosságok, tévedések is előfordultak. Závecz szerint különösen fontos lett volna, hogy ne csak a hatos kartonok, hanem a beszervezési dossziék is hozzáférhetővé váljanak. Ezek nélkül sok esetben nem lehet tisztázni, milyen körülmények között történt a beszervezés, kényszer hatására vagy önként vállalt együttműködésről volt-e szó.

A szakember úgy véli, a nyilvánosságra hozatalt társadalmi felkészítésnek kellett volna megelőznie, hiszen sokan most szembesülhetnek azzal, hogy családtagjuk vagy egykori kollégájuk neve szerepel az iratokban. A közzététel során elkövetett hibákat különösen súlyosnak tartja, mert ebben az ügyben nem elfogadható a pontatlanság. Mint fogalmazott, százszázalékos pontosságra lenne szükség, hiszen egyetlen tévedés is hiteltelenítheti az egész feltárási folyamatot. A felelősséget ezért elsősorban az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetésénél látja, és nem a miniszterelnöknél.