Új lakások építését pörgetné a Wekerle Plusz, de van egy komoly bökkenő

Az Index összefoglalója szerint az október 28-án hatályba lépett részletszabályok alapján a 18 és 45 év közötti jogosultak legfeljebb 50 millió forintot vehetnek fel, maximum 25 éves futamidőre. A saját lakhatási célt ötéves bentlakási kötelezettség erősíti, a korábbi lakástulajdonra pedig szigorúbb, de kivételeket is tartalmazó feltételek vonatkoznak.

A programban a lakások vételárplafonja 100 millió forint, az egylakásos lakóépületeké, tanyáké és birtokközpontoké 150 millió forint. A bruttó 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát 2028-tól évente követi a rendeletben meghatározott KSH-lakásárindexet. Átmeneti szabályként az október 31-ig megkötött adásvételi szerződésekhez november 15-ig még benyújtható az Otthon Start-kérelem.

A bejelentett lakáspolitikai csomag nemcsak vásárlási hitelből áll: támogatott lakás-előtakarékosság, energetikai korszerűsítés, valamint lakás- és kollégiumépítés is kapcsolódik hozzá. Kiss Gábor, az IFK alelnöke és lakó munkacsoportjának vezetője ezt a több pillérre épülő megközelítést tartja kedvező iránynak, ugyanakkor végleges értékelést csak az összes intézkedés ismeretében adna.

Kiss szerint az eltérő kamatszint érdemi változás, mert megoszthatja a keresletet az új és a használt lakások között. Úgy látja, a fiatal elsőotthon-szerzőkre célzott jogosultság és a szigorúbb bentlakási szabályok kizárhatják a befektetési célú felhasználást, miközben az új építések ösztönzése hosszabb távon a lakásállomány bővüléséhez vezethet. Hozzátette: egy használt lakás adásvétele tulajdonosváltás, az új építés viszont ténylegesen növeli a kínálatot.

Az IFK alelnöke szerint a fejlesztésekhez előkészített telkekre, kiépített infrastruktúrára, kiszámítható engedélyezésre, megfizethető projektfinanszírozásra és stabil szabályozásra van szükség. Fontosnak nevezte az új lakások 5 százalékos áfájának véglegessé tételét és az árkorlát indexálását is, mert a telekvásárlástól a tervezésen, engedélyezésen és finanszírozáson át a kivitelezésig jellemzően akár négy év is eltelhet.

Kiss Gábor a teljes piacra vonatkozó szakmai előrejelzésként 2027-re 18 ezer, 2028-ra 21 ezer, 2029-re körülbelül 23 ezer éves lakásátadást tart reálisnak, 2030-ra pedig elérhetőnek látja a 25 ezres szintet. Az Indexnek hangsúlyozta: ezek nem a Wekerle Plusz önálló vállalásai, és nem kizárólag a programnak tulajdonítható többletlakások.

A program egyik korlátja lehet az elhelyezkedés. Kiss szerint a nagyvárosok keresett részein az átlagos négyzetméterár jóval meghaladhatja a másfél millió forintos határt, míg külső zónákban és kisebb településeken jóval alatta maradhat. Emiatt az indexálás mellett a limitek területi adottságokhoz igazodó felülvizsgálatát is mérlegelné, és szóba hozta a TÉKA, valamint a rozsdaövezeti áfa-visszaigénylés felülvizsgálatát is.

A használt lakásoknál Kiss a felújítási és energetikai támogatások szerepét emelte ki. A bejelentések alapján fontos elemnek tartja azt a konstrukciót, amely legalább 30 százalékos energiamegtakarítást vár el, és 2030-ig több mint 120 ezer lakás korszerűsítését célozza. Szerinte ez nem oldja meg a teljes lakásállomány problémáját, de mérhető kezdőlépés lehet.

Az IFK alelnöke arra is figyelmeztetett, hogy a kedvező kamat nem tünteti el az önerő, a jövedelem és a banki hitelképesség különbségeit. A tulajdonszerzés mellett ezért szükségesnek tartja a bérlakásépítést is, különösen fiatal munkavállalók, hallgatók, pályakezdő családok, közalkalmazottak és munkájuk miatt költözők számára. A megfizethetőség egyik lehetséges mércéjeként a piacinál 20–30 százalékkal alacsonyabb lakbért, illetve azt említette, hogy a lakhatás tartósan ne vigye el a háztartási jövedelem több mint 30 százalékát.

A program sikerét Kiss Gábor szerint nem csupán a megkötött hitelszerződések vagy a kifizetett támogatások összege alapján kell majd mérni, hanem azon is, mennyi olyan új lakás épült meg, amely a program nélkül nem vagy csak később valósult volna meg, illetve mennyivel nőtt a megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek száma.