Tineke Strik: sokat tett a Tisza-kormány, de még vannak jogállami hiányok
Tineke Strik, az Európai Parlament magyarországi ügyekkel foglalkozó jelentéstevője az Indexnek adott interjúban azt mondta: az elmúlt fél évben a Tisza-kormány jelentős reformokat hajtott végre a jogállamiság területén, de további lépésekre van szükség. A holland zöld EP-képviselő szerint a köztársasági elnök elmozdítása megosztó volt, a képviselői cikluskorlátozást viszont nagyobb problémának tartja.
KözéletStrik Brüsszelben, a mini plenáris idején beszélt az Indexnek arról, hogy a Magyar Péter vezette kormány az előző kabinethez képest jóval nyitottabban kommunikált az Európai Parlament delegációjával. A képviselő szerint míg az Orbán-kormány idején az EP-delegációt gyakran nem fogadták, vagy ellenséges hozzáállást tapasztaltak, addig a Tisza-kormány igyekezett bemutatni az eddig bevezetett reformokat és a további szakpolitikai terveket.
Az EP-képviselő úgy fogalmazott, lenyűgözte, hogy rövid idő alatt milyen reformokat hajtottak végre. Külön kiemelte a korrupció elleni fellépést, az akadémiai szabadság és a médiaszabadság helyreállítását, és azt mondta, ezek a korábbi rendszer hiányosságainak fontos elemeit érintik.
Strik ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy még további változtatások szükségesek. Szerinte a törvényalkotásba jobban be kellene vonni a civil társadalmat és a szakértőket, a parlamentben pedig szélesebb vitákra lenne szükség a törvényjavaslatokról. Úgy látja, a kormányban megvan a politikai akarat a hiányosságok kezelésére, de ezeket a folyamatokat még véglegesíteni kell.
Konkrét ügyként említette a gyermekvédelmi törvény átdolgozását, valamint az uniós alapjogokkal szerinte össze nem egyeztethető LMBTQ-ellenes elemek eltörlését más jogszabályokból. Strik szerint Magyarország több, az Európai Unió Bírósága által kimondott ítéletet sem hajt végre, például a migráció, illetve az azonos neműek más tagállamokban kötött házasságainak elismerése területén.
A migrációval kapcsolatban a jogállamiságot nevezte a legfontosabb szempontnak. Álláspontja szerint sérti az uniós jogot és a tisztességes eljárás elvét, hogy menedékkérelmet csak a belgrádi vagy a kijevi konzulátusokon lehet benyújtani. A helyi önazonossági törvényről azt mondta, azt el kell törölni, mert szerinte uniós jogot sért és kirekesztő, és lényegében roma kisebbségek kiszorítására használják.
Strik szerint kritikus kérdés lesz az új alkotmány, annak elfogadási folyamata, valamint a választási törvény is. Ezek szerinte megmutatják majd, hogyan tekint a kormány a társadalom bevonására. Ezzel kapcsolatban a Velencei Bizottság decemberben várható jelentésére is támaszkodnak majd, amely az Index cikke szerint a képviselői cikluskorlátozásra is kitér.
A Fidesz azon kritikájára, hogy Magyarországon önkény épül és a Magyar Péter vezette kormány liberális autokratikus rendszert hozna létre, Strik azt mondta: szerinte ez egyáltalán nincs így. Sulyok Tamás volt köztársasági elnök elmozdítását kissé megosztónak nevezte, de hozzátette, valamennyire érti a kormány érvelését, amely szerint el akarták kerülni a lengyelországihoz hasonló helyzetet, amikor az elnök blokkolhatja a reformokat. Strik ugyanakkor megjegyezte, hogy Magyarországon a köztársasági elnök vétójoga nem olyan széles, mint Lengyelországban.
A képviselői cikluskorlátozást ennél nagyobb gondnak tartja. Azt mondta, megérti, ha a végrehajtó hatalmat korlátozzák, de a képviselői cikluskorlátozás a politikai pártokra és a választókra is hatással van, ezért arra számít, hogy ezt végül eltörlik. Ugyanakkor azt is mondta: megérti, miért akarták megtisztítani a rendszert azok esetében, akiket szerinte a Fidesz bizonyos hatalmi pozíciókba helyezett.
A hetes cikk szerinti eljárás lezárásáról Strik nem akart előre következtetést levonni. Azt mondta, meg kell várni a két hete Magyarországon járt LIBE-bizottság jelentését. Hozzátette, a képviselőcsoportok eltérően látják a helyzetet, ezért közös javaslatról még tárgyalni fognak. Az erről szóló jelentés decemberben készülhet el.
Strik szerint a jelentésnél konszenzusra törekednek. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen ügyekben korábban az Európai Néppárt, az S&D, a Renew, a Zöldek és a Baloldal képviselői dolgoztak együtt, és kíváncsi arra, hogyan viszonyul majd a munkához a Fideszt is soraiban tudó Patrióták Európáért. A felfüggesztett uniós források feloldásáról és a hetes cikk szerinti eljárásról azt mondta: az uniós intézmények szerinte azért haladnak óvatosabban, mert tanultak a lengyelországi tapasztalatokból, ahol a Tusk-kormány kétoldalas nemzeti tervének bemutatása után állították le az eljárásokat.
Forrás
Index
KlikkTV ajánló



