Suha György: a titkosszolgálatok biztosan tájékoztatták Orbán Viktort az öccse ügyeiről

Orbán Áron neve nem volt jó ajánlólevél a Külügyminisztériumban

Suha György elmondta, hogy személyesen többször találkozott Orbán Áronnal, a Külügyminisztériumban is fogadta, és külföldre is utazott vele. Kapcsolatukat azonban nem barátságként, hanem munkakapcsolatként jellemezte. Tapasztalatai szerint Orbán Áron rendszerint más embereket vitt magával, akik a miniszterelnök testvéréhez fűződő kapcsolatukból próbáltak üzleti előnyöket szerezni.

A diplomata úgy fogalmazott, Orbán Áron „mágnesként vonzotta a szélhámosokat, a haszonlesőket”. Ezek az emberek abban bíztak, hogy a vezetékneve révén befolyást szerezhetnek, és olyan ajtók is megnyílnak előttük, amelyek mások előtt zárva maradnak. Suha szerint a Külügyminisztériumban kifejezetten rossz ajánlólevélnek számított, ha valaki Orbán Áronra hivatkozott. Az általa bemutatott üzleti ötletek rendszerint rosszak voltak, és egyikből sem született érdemi eredmény.

Hangsúlyozta, hogy saját jelenlétében Orbán Áron soha nem hivatkozott a bátyjára, és különleges előjogai sem voltak a minisztériumban. Nem rendelkezett diplomata-útlevéllel, magánútlevéllel utazott. Suha ugyanakkor úgy vélte, ha a miniszterelnök testvére találkozót kért az államigazgatás valamely vezetőjétől, aligha utasították vissza.

Schengeni belépő lehetett a néhány hetes képzés

A beszélgetésben az Orbán Áron nevéhez kapcsolódó, külföldi állampolgárok képzését és magyarországi tartózkodási engedélyét érintő ügy is szóba került. Suha felidézte, hogy a schengeni térségbe való bejutás régóta komoly vonzerőt jelent a világ számos országának állampolgárai számára. Az uniós tagállamok különböző programokat alakítottak ki, amelyekkel a befektetéseket, a tanulást és a munkavállalást összekapcsolták a legális tartózkodás lehetőségével.

Ezek önmagukban nem kifogásolható konstrukciók, amennyiben jogilag pontosak és átláthatók. A magyarországi ügyben azonban különösen nehezen védhetőnek tartja, ha valaki néhány hetes képzésre érkezik, majd ennek révén jut tartózkodási jogcímhez. A schengeni vízummal ugyanis a térség más országaiba is tovább lehet utazni.

Suha szerint a hatóságoknak már a vízumkérelmek elbírálásakor fel kellett volna ismerniük az életszerűtlen helyzeteket. Példaként említette, hogy egy angolul nem beszélő vietnámi állampolgár miért venne részt néhány hetes egészségügyi gyorstalpalón egy vidéki magyar egyetemen. Szerinte az ilyen esetekben a kockázatelemzésnek működnie kellett volna.

A sajtóhírek alapján Orbán Áron cége pénzügyi ellenszolgáltatást kínálhatott a képzést biztosító egyetemnek. Suha szerint egy oktatási program megszervezése önmagában legitim üzleti tevékenység, de ha a mögöttes szándék külföldiek európai bejutásának elősegítése, az már komoly aggályokat vet fel.

A titkosszolgálatok tájékoztathatták a miniszterelnököt

Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor tudhatott-e öccse tevékenységéről, Suha György azt mondta, szerinte a miniszterelnök biztosan figyelemmel kísérte Orbán Áron működését, még ha nem is foglalkozott vele napi szinten. „Az, hogy az adott hatóságok, nevezzük nevén titkosszolgálatok ilyen típusú folyamatokra tájékoztatták a miniszterelnököt, ebben én viszont teljesen biztos vagyok” – jelentette ki. Azt ugyanakkor nem tudja, hogy Orbán Viktor pontosan mennyit tudott öccse üzleti tevékenységéről és az általa vagy megbízottjai által tett jogi lépésekről.

A diplomata nem tartja erős védekezésnek azt az érvelést sem, hogy az Orbán Áron elleni eljárás valójában Orbán Viktor politikai támadását szolgálná. Szerinte a rendelkezésre álló információk alapján egy embercsempészeti ügy körvonalazódik, amelyben nem érzékel politikai szálat. Hozzátette, az ártatlanság vélelme természetesen Orbán Áront is megilleti.

Szijjártó Péter felelőssége kapcsán Suha különválasztotta a lélegeztetőgép-beszerzések dokumentumain szereplő aláírásokat és a miniszter politikai felelősségét. Elmondása szerint a papírok jelentős részén nem a külügyminiszter aláírása szerepel, ugyanakkor intézményvezetőként politikai felelőssége felmerülhet. A kémkedési ügyet ennél egyértelműbben értelmezhetőnek nevezte, különösen az Európai Bírói Bizottság üléseiről az oroszoknak továbbított információk miatt.

Az ügyészség működéséről úgy fogalmazott, hogy az áprilisi politikai változások után elvárt rendszerváltás az igazságszolgáltatásban még nem történt meg. Orbán Anita amerikai látogatását viszont sikeresnek értékelte: kiemelte a Marco Rubióval folytatott találkozót és az amerikai befektetési hatósággal kötött megállapodást. Szerinte ezek olyan konkrét eredmények, amelyeket az amerikai belpolitikai változások önmagukban nem feltétlenül veszélyeztetnek.