Orbán Viktor is sorra kerülhet, ha tovább bontják a korrupciós hálót

Orbán szerint őt üldözik, de nem ő az egyetlen érintett

Orbán Viktor úgy állította be a volt kormányzati szereplők ellen indult eljárásokat, mintha valójában őt akarnák célba venni. Horn Gábor szerint azonban ez félremagyarázása a történteknek. Úgy fogalmazott, hogy a volt miniszterelnök és kormányának tagjai egy olyan korrupciós hálózat részesei voltak, amely súlyosan visszaélt a magyar társadalom lehetőségeivel. A politikai elemző szerint nem Orbán Viktor személye a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy Magyarország olyan országgá váljon, ahol a bűncselekményeknek következményeik vannak, és az igazságszolgáltatás nem a politika fogságában működik.

Szakonyi Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a volt miniszterelnök megszólalásában a testbeszéd is árulkodó volt. A vadászatról és az aknavetővel ellene indított támadásról szóló kijelentéseket a bizonytalanság jeleként értékelte. Szerinte sokan azt várták, hogy a választás és a kormányalakítás után a felelősségre vonás a rendszer legfelsőbb szintjeit is eléri, ám eddig inkább a második-harmadik vonal szereplői kerültek a hatóságok látókörébe. Úgy látja, a vizsgálatok alulról felfelé haladhatnak, és a felelősségi lánc végén akár a volt miniszterelnök is megjelenhet.

Évekig húzódhat az igazságtétel

A korrupciógyanús ügyek feltárása önmagában még nem jelenti azt, hogy hamarosan ítéletek is születnek. Horn Gábor a turizmus támogatására fordított 437 milliárd forint példáját említette: az általa idézett adatok szerint a támogatások kétharmada közvetlenül fideszes oligarchákhoz került. Szerinte az ilyen arányok a gátlástalanságot mutatják, az ügyek bizonyítása azonban hosszú időt vehet igénybe.

Szakonyi Péter is arra figyelmeztetett, hogy az igazságszolgáltatás lassúsága miatt akár éveket kell várni az érdemi eredményekre. A Wölner-ügy elhúzódását hozta fel példaként, és úgy vélte, nem kizárt, hogy egyes eljárásokban csak a 2030-as választás után születik elsőfokú ítélet. A felelősségre vonásnak ugyanakkor szerinte már most is van jelentősége: annak kell világossá válnia, hogy a jövőben egyetlen állami vezető vagy középvezető sem bújhat a parancsra végrehajtott intézkedések mögé. Horn Gábor ehhez azt tette hozzá, hogy a legfontosabb tanulság a nemet mondás képessége. Nem fogadható el, hogy valaki minden körülmények között végrehajtsa a felettese utasításait, ha azok jogsértőek.

Horn szerint nem forradalom, hanem rendszerváltási kísérlet zajlik

A vendégek eltérően ítélték meg Baka András köztársasági elnök kijelentését, amely szerint vértelen forradalom zajlik Magyarországon. Szakonyi Péter szerint a kifejezés találó, Horn Gábor viszont úgy vélte, inkább egy rendszerváltási kísérlet kezdetén járunk. Szerinte még nem lehet tudni, milyen gyorsan és milyen eredménnyel sikerül helyreállítani az alkotmányosságot és a polgári demokráciát.

Horn Gábor arra is emlékeztetett, hogy a 2022 és 2026 közötti időszakban elmaradt uniós fejlesztési források hatásait nem lehet egyszerűen eltüntetni azzal, hogy a pénzek egy részéhez most hozzájut az ország. Az elvesztegetett lehetőségek következményei az oktatásban, az egészségügyben és a társadalmi együttműködésben is megmutatkoznak. „Mindannyian áldozatai vagyunk Orbán rendszerének” – fogalmazott.

A politikai elemző szerint a változások nem történhetnek meg egyik napról a másikra. Az alkotmányos rend átalakítása nélkül a választási törvény és az önkormányzati rendszer teljes újragondolása sem lehetséges. Horn ezért türelmet és kompromisszumkészséget tart szükségesnek, miközben hangsúlyozta: a Fidesz szavazóival és közéleti szereplőivel is párbeszédet kell folytatni. Szerinte az új politikai oldal nem követheti el ugyanazt a hibát, mint elődje, és nem söpörheti le az asztalról azokat sem, akik más értékeket képviselnek. A társadalmi kérdésekben, például a melegek jogainak megítélésében is valódi vitákra és egymás álláspontjának komolyan vételére van szükség.