Ugrás a cikkhez
Közélet

Nem bújhat mindenki Orbán háta mögé

A Fidesz politikai leszámolásnak nevezi az egykori kormányzati szereplőkkel szembeni büntetőeljárásokat, ám a hatóságoknak nem politikai szempontokat, hanem a bizonyítékokat kell követniük. Az Aranykonvoj-ügy akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti, ha kiderül, hogy utasítást adott a történtekre. Az Egyenleg című műsorban a korábbi rendszer működéséről, az igazságszolgáltatás politikai befolyásolásáról és az új legfőbb ügyész előtt álló feladatokról is szó esett.

HírKlikk2026. november 16. 08:003 perc olvasás
Megosztás
Nem bújhat mindenki Orbán háta mögéKözélet

Orbán rendszere nélkül nem történhetett volna meg mindez

Orbán Viktor korábban politikai leszámolásként értelmezte a Fideszhez kötődő személyekkel szembeni eljárásokat, és azt állította, hogy az új hatalom valójában a politikai közösségét akarja megsemmisíteni. Kuncze Gábor szerint azonban ez a magyarázat nem ad választ arra, hogyan gazdagodott meg a volt miniszterelnök családja és közvetlen környezete. Felidézte, hogy az elmúlt 36 évben nem volt példa hasonló mértékű, politikai vezetőkhöz köthető vagyonosodásra. Szerinte ez nem véletlenül történt, hanem tudatosan felépített rendszer eredménye volt. „A középosztálynak ilyen közpénzbegyűjtőkből kell állnia” – fogalmazott ironikusan, utalva arra, hogyan valósult meg a vállalkozói réteg megerősítésének korábban meghirdetett programja.

Fleck Zoltán arra emlékeztetett, hogy a rendszert nem véletlenül nevezték Orbán-rezsimnek: a döntések erősen központosítottak voltak, a miniszterelnök hatalma pedig meghatározta a működés egészét. Szerinte ezért különösen nehezen elfogadható, ha Orbán most úgy állítja be magát, mintha semmiről sem tudott volna. A jogász a Magyar Nemzeti Bank ügyét és Matolcsy György szerepét is példaként említette. Úgy vélte, a történtek jelentős része a miniszterelnök tudta nélkül nem valósulhatott volna meg. Ha pedig a korábbi rendszerben minden döntés a kormányfő kezében összpontosult, a felelősség elhárítása is nehezen magyarázható.

Az Aranykonvoj-ügy az új ügyészség első nagy próbája lehet

A beszélgetés központi kérdése volt, hogy eljuthatnak-e a nyomozások Orbán Viktor személyes felelősségéig. Fleck szerint ehhez nem politikai elhatározás, hanem megfelelő bizonyítékok szükségesek. Az Aranykonvoj ügyében például olyan tanúvallomások vagy más bizonyítékok alapozhatják meg a gyanúsítást, amelyek igazolják, hogy a volt miniszterelnök utasítást adott a történtekre. A jogász szerint az ügy az új ügyészség működésének fontos tesztje lesz. A késlekedés egyik lehetséges okaként a legfőbb ügyész megválasztásának elhúzódását említette, mert szerinte korábban a politikailag érzékeny ügyekben automatikusan működhettek a fékek.

Kuncze Gábor arra figyelmeztetett, hogy a Tisza-kormánynak is érdeke, hogy ne avatkozzon be politikai megfontolásokból az igazságszolgáltatás munkájába. Felidézte, hogy korábban nyomozóktól is hallott olyan esetekről, amikor egy folyamatban lévő ügyet le kellett állítaniuk, mert más feladatot kaptak. Szerinte most éppen az lenne a legfontosabb, hogy mindenki feleljen a tetteiért, ha bebizonyosodik a bűnössége. „Ha tettes, akkor viselje a következményeket, ha nem, nem” – mondta.

A politikai beavatkozás történetét is fel kell tárni

Fleck Zoltán szerint különösen fontos, hogy a hatóságok a magas rangú politikusokat érintő eljárásokban a megszokottnál részletesebben tájékoztassák a nyilvánosságot. Világosan el kell magyarázniuk, mi a gyanúsítás alapja, milyen konkrét cselekményt rónak fel az érintettnek, és milyen bizonyítékok támasztják alá az eljárást. Így lehet elkerülni, hogy a büntetőügyeket politikai üldöztetésként állítsák be, és a gyanúsítottak áldozatként jelenjenek meg. Kuncze szerint a Fidesz szavazói sem feltétlenül állnának ki olyan politikusok mellett, akiknek bűncselekményben való részvételét hitelt érdemlően bizonyítják.

A jogász az elszámoltatás mellett az úgynevezett információs kárpótlást is fontosnak nevezte. Szerinte nem elég az egyes ügyeket kivizsgálni, azt is meg kell tudni, milyen politikai mechanizmusok akadályozták korábban az igazságszolgáltatás működését. Az elmúlt 16 év történéseiről, az Orbán Viktor és Polt Péter nevével fémjelzett rendszer beavatkozásairól is nyilvánosságra kell kerülniük az információknak. Fleck szerint a demokratikus működés helyreállításához az is hozzátartozik, hogy kiderüljön, mely ügyekben és milyen módon érvényesült politikai befolyás. Az új legfőbb ügyésznek pedig azzal kell visszaszereznie az ügyészség társadalmi megbecsülését, hogy a szervezet külső politikai elvárások nélkül, kizárólag a törvények alapján végzi a munkáját.

Forrás

HírKlikk

Eredeti cikk

KlikkTV ajánló

Kapcsolódó videók

Összes videó