Ugrás a cikkhez
Közélet

Nem az ország gazdagodott, hanem a NER kegyeltjei

A Honvédelmi Minisztérium 12 milliárd forintos, pályázat nélkül odaítélt brit tanácsadói megbízása, Szalay-Bobrovniczky Kristóf üzleti érdekeltségei és az uniós támogatások felhasználásának szándékos akadályozása is szóba került a KlikkTV Hideg fejjel című műsorában. Muhari Judit, Palotás János és Pulai András szerint a NER gazdasági működésének feltárásakor nem elegendő az egyes vitatott szerződéseket és döntéseket külön-külön vizsgálni: az egymásra épülő konstrukciókat, a politikai és üzleti kapcsolatokat, valamint a közpénzek útját kell követni.

HírKlikk2026. november 16. 09:003 perc olvasás
Megosztás
Nem az ország gazdagodott, hanem a NER kegyeltjeiKözélet

Tizenkét milliárd forint egy brit tanácsadó cégnek

A beszélgetés apropóját a Honvédelmi Minisztérium korábbi beszerzéseivel kapcsolatos feljelentések adták. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter arról számolt be, hogy az előző vezetés egy brit céget bízott meg a német haditechnikai eszközök alkalmazásához szükséges szabályzatok elkészítésével, vezetői tréningek megtartásával és egy új, angol mintájú egyenruha megtervezésével. A megbízás értéke 12 milliárd forint volt, a céget pályázat nélkül választották ki, a megtervezett egyenruhát pedig végül nem rendszeresítették.

Muhari Judit szerint a nyomozóknak azt is érdemes lenne megvizsgálniuk, kik állnak a brit vállalkozás mögött, milyen tulajdonosi összefonódások vannak, és hová vezetnek ezek a kapcsolatok. Palotás János arra hívta fel a figyelmet, hogy nem pusztán egy aránytalanul drága tanácsadói megbízásról lehet szó. Szerinte azt is fel kell tárni, hogy a kifizetett közpénz egy része milyen útvonalon juthatott vissza a döntéshozókhoz vagy a hozzájuk kapcsolódó szereplőkhöz.

Palotás a volt honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf üzleti érdekeltségeit is felidézte. A repülőgépgyártás, a vasúti járműjavítás és a kaszinóüzlet példáján keresztül azt érzékeltette, hogyan kapcsolódhattak össze az állami döntések, a közpénzből biztosított finanszírozás és a magántulajdonba került vállalkozások. Úgy vélte, ezeket az ügyleteket nem elszigetelten, hanem a teljes gazdasági kapcsolatrendszer részeként kellene vizsgálni.

A pénzek útja fontosabb, mint az egyes ügyek

Pulai András szerint a NER működésének egyik jellemzője volt, hogy a közpénzek elköltését olykor addig halogatták, amíg nem találták meg azt a vállalkozást, amelyen keresztül a rendszer számára is hasznot lehetett termelni. Egy 120 milliárd forintos uniós támogatási keret példáját hozta fel. Elmondása szerint a felhasználáshoz szükséges szakmai előkészítés elkészült, a kormány azonban éveken keresztül nem írta ki a pályázatokat. A neki beszámoló szakemberek szerint azért, mert nem találták meg azt a céget, amelyen keresztül le lehetett volna fölözni a támogatást. Végül az összegnek csak a felét sikerült elkölteni.

Pulai hangsúlyozta, hogy az ilyen ügyek bizonyítása különösen nehéz, hiszen sokszor nem egy konkrét jogellenes döntés, hanem éppen a döntés elmaradása okozott kárt az országnak. Palotás szerint ezért a nyomozásoknak a teljes működési mechanizmust kell feltárniuk. Úgy vélte, ha bizonyítható a bűnszervezetszerű működés és az abból származó vagyonosodás, a vagyonvisszaszerzés is hatékonyabb lehet. A jog ugyanis lehetőséget adhat arra, hogy az érintetteknek kelljen igazolniuk a vizsgált időszakban szerzett vagyonuk törvényes eredetét.

Milliárdok a kiválasztottaknak, méltatlan körülmények a gyermekvédelemben

Muhari Judit a közpénzek elköltésének emberi oldalát hangsúlyozta. Szerinte a NER szereplői rendkívüli érzékkel találták meg azokat a területeket, amelyekből jelentős vagyonra tehettek szert: a földügyletektől a filmgyártáson és az informatikán át az építőiparig. Ezzel szemben azok az ágazatok, amelyekből nem lehetett hasonló hasznot kivenni, háttérbe szorultak. A gyermekvédelem, az egészségügy és a nyugdíjrendszer állapotát említve úgy fogalmazott, hogy „egészen embertelen kupac volt a NER rendszere”.

Különösen felháborítónak nevezte, hogy miközben milliárdokat költöttek tanácsadásra és egyenruhatervezésre, gyermekvédelmi intézményekben omladozó vakolat, rozsdás mosdók és méltatlan elhelyezési körülmények fogadták a gyerekeket.

A beszélgetésben az is szóba került, hogy a rendszer társadalmi támogatottságát különböző kedvezményekkel és juttatásokkal igyekeztek fenntartani. Muhari szerint mindig jutott valamilyen ígéret vagy támogatás az egyes társadalmi csoportoknak, miközben a juttatások tényleges hatása és a mögöttük álló gazdasági következmények háttérbe szorultak. Palotás arra emlékeztetett, hogy már az első Orbán-kormány idején is megjelent az a gazdasági logika, amely a nagy értékű állami beruházásokban kereste a magánvagyonosodás lehetőségét.

Forrás

HírKlikk

Eredeti cikk

KlikkTV ajánló

Kapcsolódó videók

Összes videó