Ugrás a cikkhez
Közélet

Marad az 5,5 százalékos alapkamat, de a húszezresek sorsáról is kérdezték Varga Mihályt

Varga Mihály szokásos havi beszámolóját a Monetáris Tanács kamatdöntő üléséről - maradt az augusztus óta változatlan 5,5 százalékos alapkamat - ezútttal egy érdekes kérdésre adott válasz színesítette: "Gondolkodtak-e az MNB-nél a 20 ezer forintos bankjegyek lecseréléséről." Az érdeklődés apropóját természetesen a "Seszták milliárdok" előkerülése adta. Az elnök azonban homályban hagyta a szándékukat, csupán annyit jegyzett meg, hogy a nyár folyamán erről levelet küldtek a pénzügyi tárcának, de választ még nem kaptak.

HírKlikk2026. november 17. 18:002 perc olvasás
Megosztás
Marad az 5,5 százalékos alapkamat, de a húszezresek sorsáról is kérdezték Varga MihálytKözélet

Az emberek egyébként nem is gondolják, de jelenleg ebből, a legnagyobb címletű bankjegyből van mind számszerűen, mind értékben a legtöbb forgalomban, 340 millió darab. Időnként felmerül, hogy az idén 25 éves jubileumát ünneplő 20 ezres címlet mellett már régen szükség lenne egy nagyobb, 50 ezer forintosra is. Az MNB azonban ettől mindmáig elzárkózott, mondván ha ilyen magas értékű papírpénzzel találkoznámnak a háztartások, akkor az a rohanó inflációra emlékeztetné őket.

Ez az aggodalom azonban éppen napjainkban felesleges, mert a KSH legutóbbi adatai szerint októberben - évesítve - mindössze 2 százalékos volt a fogyasztói árszínvonal növekedése, amely az Európai Unióban is a legkedvezőbbek egyikének mondható. Egyébként szerte a világban - a magyarországi változatlansággal szemben - kamatemelésre számítanak, szinte bizonyos, hogy még az idén mind az Európai Központi Bank, mind az amerikai jegybank szerepét betöltő FED megemeli majd a rátát. Nálunk annyira más a helyzet, hogy a keddi Monetáris Tanácsülésen még a kamatcsökkentés is szóba került, de többségi szavazással a tartásra voksoltak a jegybankárok. Magyarországot jelenleg a pénzügyi stabilitás jellemzi, a belföldi kockázatok megítélése is stabil, ennek növekedésére sem a lakossági, sem a vállalkozói szféra nem számít.

Ennek oka, hogy a páratlanul jelentős aszály ellenére az élelmiszerárak 4,6 százalékkal mérséklődtek. Ugyancsak a hazai pénzeszköz stabilitásának stabilitásának kedvez a kormány szilárd szándéka az euró bevezetésére, valamint az is, hogy a jövő évi költségvetés számai tarthatónak látszanak. Ugyanakkor - s a nemzetközi pénzpiacok erre érzékenyen reagálnak - az energiahordozók ára az iráni háború kitörése óta nagy mértékben növekedett, s magas szinten stabilizálódott, a jövőbeli kilátások, pedig meglehetősen bizonytalanok.

Varga Mihály megítélése szerint a 2028. január 1-jétől bevezetni tervezett 2,5 százalékos inflációs cél reálisnak látszik, ez válthatja fel a jelenlegi 3 százalékos értéket.

Bonta Miklós

Forrás

HírKlikk

Eredeti cikk

KlikkTV ajánló

Kapcsolódó videók

Összes videó