Hankóból mártírt csinálnak, nehogy a valódi felelősökig jusson az ügy

Nem mindegy, hogy telefont dobnak a Dunába, vagy milliárdok tűnnek el

Bárándy Péter szerint a Magyar Péter telefonügyét a korábbi kormányzathoz köthető, milliárdos vagyon elleni bűncselekmények gyanújával egy szintre helyező eljárás súlyosan kifogásolható. A volt igazságügyi miniszter úgy vélte, a telefon Dunába dobása nem feltétlenül minősül lopásnak, hiszen az indulatból elkövetett cselekmény jogi megítélése más lehet. Mint fogalmazott, a lopás minősítését nehezen tudja elképzelni, és inkább más jogi kategóriák jöhetnek szóba.

Farkasházy Tivadar a sajtó felelősségét hangsúlyozta. A Simon Gáborhoz köthető, 200 millió forintos ügyet állította szembe a MET gázkereskedelmi vállalkozás körül felmerült, százmilliárdos nagyságrendű haszonnal. Állítása szerint az előbbiről nagyságrendekkel több cikk jelent meg, mint az utóbbiról, holott a pénzügyi különbség éppen fordított arányú figyelmet indokolt volna. A publicista szerint ugyanezt az aránytévesztést látni akkor is, amikor a közbeszéd a telefonügyet a sokkal nagyobb volumenű pénzügyi visszaélések elé helyezi.

Kajdi József szintén azt kifogásolta, hogy a hatóságok más, súlyosabb ügyekben nem mutatnak hasonló határozottságot. A beszélgetés résztvevői a lélegeztetőgép-beszerzéseket és a magánnyugdíjpénztári vagyon sorsát is felidézték. Bárándy szerint a korábbi kormányzati működéshez kötött ügyek fényében különösen visszás, ha ugyanazok erkölcsi követelményeket fogalmaznak meg másokkal szemben. „Nincs erkölcsi alapjuk, hogy ilyen szövegeket leírjanak” – fogalmazott.

Hankó Balázsból áldozatot próbálnak csinálni?

A műsorban Hankó Balázs ügyének politikai tálalása is éles vitát váltott ki. Farkasházy szerint a Fidesz a történtekkel nem egyszerűen a saját táborának akar üzenni, hanem magát Hankót is igyekszik meggyőzni arról, hogy politikai áldozattá vált. A publicista úgy vélte, a látványos búcsúztatás és a köré épített történet egyfajta színjáték része.

Bárándy más szempontból közelítette meg az ügyet. Szerinte Hankó tevékenysége a korábbi kormányzati működés egyik lényeges elemére világít rá: arra, hogyan osztották el a kulturális támogatásokat politikai és ideológiai szempontok szerint. Úgy fogalmazott, a támogatások elosztásának módja és a választási érdekek szolgálata között olyan összefüggés merül fel, amelynek jogi következményei is lehetnek. A beszélgetésben elhangzott, hogy a kultúra finanszírozását a politikai vezetés saját értékrendjéhez igazította, miközben egyes szervezetek jelentős támogatásokhoz jutottak, mások pedig háttérbe szorultak.

A résztvevők szerint az ügy politikai jelentősége túlmutat egyetlen szereplő felelősségén. Felmerült az is, hogy Hankó esetleges vallomása elvezethet-e magasabb szintű döntéshozókhoz. Kajdi József úgy vélte, a történtek körülményei miatt indokolt megvizsgálni, kik hozták meg a támogatások elosztásával kapcsolatos döntéseket, és milyen célokat szolgáltak azok.

Az aranykonvoj ügye nem maradhat következmények nélkül

A beszélgetés másik súlypontja az aranykonvoj körüli nyomozás volt. Kajdi József szerint különösen feltűnő, hogy az ügyben egyes szereplőkkel szemben történt gyanúsítás, miközben a döntések magasabb szintű háttere továbbra sem tisztázott. A résztvevők azt is felvetették, hogy a pénzszállítmány feltartóztatása mögött politikai szándék húzódhatott meg.

Farkasházy Tivadar a történet időzítését tartotta különösen érdekesnek. Felidézte, hogy 2025. március 5-én, az akció napján Orbán Viktor a Terrorelhárítási Központban járt, ahol a hivatalos tájékoztatás szerint terrorellenes koordinációs bizottsági ülést tartottak. A publicista szerint tisztázni kell, milyen kapcsolat volt a látogatás és a pénzszállítmány elleni intézkedés között. A műsorban elhangzott az is, hogy a későbbi vizsgálatok alapján a pénzmosás gyanúja nem igazolódott.

Bárándy Péter szerint az állami szervek közötti összefüggéseket is fel kell tárni, mert az ilyen döntések nem értelmezhetők kizárólag az alsóbb szinteken meghozott intézkedésekként. Kajdi úgy vélte, a történtek tisztázását nem lehet elengedni, a felelősség megállapításának pedig a teljes döntési láncra ki kell terjednie. A résztvevők abban egyetértettek, hogy az ügyészség működésében is változásra van szükség, és a legfőbb ügyész kiválasztásának, valamint a nyomozó hatóságok munkájának kiemelt jelentősége lesz abban, hogy a nagy horderejű ügyekben valóban érvényesüljön a törvény előtti egyenlőség.