Genderszemléletet kiált Rétvári egy olyan kérdés miatt, ami az előző kormány kérdőívén is szerepelt

Lannert Judit Facebook-posztjában azt írta: Rétvári Bence egy olyan, a nemi identitás kifejeződésére is rákérdező óvodai kérdőívet próbált félremagyarázni, amelyet már 2021 óta, vagyis Rétvári államtitkársága idején is alkalmaztak és kiküldtek az óvodáknak.

A 24.hu cikke szerint az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium is azt közölte, hogy ha nem is ugyanazt a kérdőívet, de egy hasonlót, amelyben a kifogásolt kérdés is szerepelt, már öt évvel ezelőtt is használtak.

Rétvári Bence pénteki posztjában azt állította, hogy Lannert Judit „óvónőktől tudakolja, melyik kisgyerek játszik a nemi hovatartozásától eltérően”, és szerinte ezzel a „genderszemléletet” viszik be az óvodákba. A bejegyzéséhez csatolt képernyőképen ez a kérdés szerepelt: „Játékában a nemi hovatartozása élénken kifejeződik (fiús/lányos játékok választása, viselkedés a helyzetekben).”

A képernyőkép alapján a kérdésre a „soha”, a „néha”, a „gyakran/képes rá” és a „nem tudom” válaszok közül lehetett választani. Rétvári a posztjában úgy fogalmazott: „Elképesztő, hogy ez már ilyen szinten megy a Tisza-kormányban. Nem tudják békén hagyni a gyerekeket. Mindenbe beleszövik a gendert. A genderlejtőn nincs megállás.”

A kérdőív visszavonásáról Rétvári is írt, és ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Facebook-posztja is említette. A PDSZ szerint gyakorló óvodapedagógusoktól érkeztek jelzések az új, gyermekenként 229 kérdésből álló kérdőívről.

A szakszervezet azt írta, hogy nemcsak a „felfoghatatlanul nagy adminisztrációs teher” miatt tartotta elfogadhatatlannak a kérdőívet, hanem a tartalma miatt is. Példaként ugyanazt a kérdést említették, amelyet Rétvári Bence is kifogásolt, és azt kérdezték: milyen pedagógiai vagy fejlődéslélektani alapon kellene a játékpreferenciákból a gyermek nemi hovatartozására következtetni.

A PDSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy lényegében ugyanazzal a 229 kérdéssel akarták értékelni a hároméves és a hat-hét éves gyermekek fejlődését. Számításuk szerint egy 25 fős csoportban ez 5725 válasz rögzítését jelentette volna.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium Rétvári posztjára reagálva azt írta: a politikus „vagy a gyermekek fejlődésének alapvető szakmai összefüggéseivel nincs tisztában, vagy politikai propagandacélokból tudatosan félremagyarázza azokat”. A minisztérium nem írt a kérdőív visszavonásáról, viszont azt jelezte, hogy szakmai kérdésként az alkalmazott módszer megfelelőségét, az adatkezelés célját, valamint a gyermekek és szüleik jogainak biztosítását kell vizsgálni.

Lannert Judit posztjában azt is hangsúlyozta, hogy a kérdés szerinte helyesen szerepelt korábban is a kérdőívben, mert „a nemi identitás játékban történő kifejeződése a kognitív, szociális és érzelmi fejlődés meghatározó mérföldköve”. Szerinte erre azért kell rákérdezni, mert így a pedagógus visszajelzést kaphat arról, hol tart a gyermek fejlődése.