Fekete-Győr András felsorolta annak a hét "gonosznak" a nevét, akinek felelnie kellene az elmúlt 16 évért
Orbán Viktor, Lázár János, Szijjártó Péter, Rogán Antal, Matolcsy György, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István – Fekete-Győr András szerint ennek a hét embernek kellene felelnie az elmúlt 16 évért. A Momentum alapítója úgy véli, Matolcsy Ádám és Jellinek Dániel vallomása is terhelő lehet a miniszterelnökre és környezetére nézve. A Klikk TV JuditOK című műsorában az elszámoltatás mellett az ügyészség felelősségéről, az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának hibáiról és saját politikai terveiről is beszélt.
KözéletHét nevet sorolt fel, akiknél szerinte kattannia kell a bilincsnek
Fekete-Győr András az elszámoltatás kapcsán hét nevet emelt ki: Orbán Viktor, Lázár János, Szijjártó Péter, Rogán Antal, Matolcsy György, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István. A politikus „hetek mint a gonoszok” fordulattal illette a felsoroltakat, és azt mondta, szerinte a következő időszakban mindegyikük esetében felmerülhet a felelősségre vonás. A listából Matolcsy György már őrizetben van, fia, Matolcsy Ádám pedig külföldön tartózkodik, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt.
Fekete-Győr szerint Matolcsy Ádámnak nem érdemes tovább bujkálnia, mert a hazatéréssel és egy esetleges vádalkuval mérsékelhetné a büntetését. Úgy véli, a család birtokában olyan bizonyítékok lehetnek, amelyek Orbán Viktorra és a környezetére nézve is terhelők. A politikus azt is kifogásolta, hogy a hatóságok korábban nem intézkedtek időben a vagyon külföldre juttatásának megakadályozására. A Dubajban árult, Matolcsy Ádám érdekeltségeihez köthető Porsche kapcsán azt kérdezte, miért nem a vagyontárgy lefoglalásával kezdődött az intézkedés.
A beszélgetés elején Jellinek Dániel neve is előkerült. Fekete-Győr szerint az üzletember vallomása Tiborcz Istvánra nézve is terhelő lehet, és úgy fogalmazott: „Tiborczot szerintem fogjuk még vezetőszáron látni.”
Az ügyészségen belül is elszámoltatást sürget
A politikus szerint nem elegendő az elmúlt évek korrupciós és gazdasági bűncselekményeinek kivizsgálása, az ügyészség korábbi működését is át kell világítani. Különösen fontosnak tartja annak feltárását, hogy kik voltak azok az ügyészek, akik közreműködtek egyes ügyek eltussolásában, vagy politikai nyomásra akadályozták a nyomozásokat.
Fekete-Győr úgy véli, az új legfőbb ügyésznek nemcsak a bűncselekmények elkövetőit kell felelősségre vonnia, hanem azokat is, akik a szervezeten belül segítették a visszaélések következmények nélküli maradását. A korábbi eljárások felülvizsgálatát is sürgette, köztük az Iványi Gáborhoz és a rászorulókat segítő intézményekhez kapcsolódó ügyekben.
A beszélgetésben szóba került Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem korábbi rektorának távozása is. Fekete-Győr szerint a szakmai teljesítmény nem jelenthet felmentést a közpénzekkel való visszaélés gyanúja alól. Úgy fogalmazott, a közpénz közös vagyon, amelyet senki nem vehet el akkor sem, ha egyébként kiváló szakember.
Az ügynökakták közzététele nem hozta el a várt katarzist
Fekete-Győr régóta támogatta az állambiztonsági múlt feltárását, ezért üdvözölte az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A közzététel módját azonban hibásnak tartja. Szerinte a nyers adatok magyarázat és megfelelő háttér nélkül történő publikálása azt eredményezheti, hogy olyan embereket is ügynöknek bélyegeznek, akiknek a tényleges szerepe nem tisztázott. Különösen problémásnak nevezte, hogy a beszervezéseket végrehajtó állambiztonsági személyek adatai nem kereshetők, miközben a részletes dokumentumok nyilvánosságra hozatala még várat magára.
A politikus szerint a beszervezési karton önmagában nem bizonyítja, hogy az érintett ténylegesen jelentett is. A hiányzó és megsemmisített dokumentumok ügyét szintén vizsgálni kellene, mert szerinte a politikai, gazdasági és kulturális elit egyes szereplőinek múltja továbbra sem tisztázott. Úgy látja, a hibás közzététel bizalmatlanságot szült, és a társadalom nem kapta meg azt a történelmi szembenézést, amelyre évtizedek óta vár.
Saját politikai jövőjéről szólva elmondta, rövid távon az elszámoltatás támogatását és a Fidesz politikai nyomás alatt tartását tekinti feladatának. Hosszabb távon egy új, progresszív politikai erő felépítésében vállalna szerepet, amely a Tiszával együttműködve az oktatás, a lakáspolitika, a klímavédelem és a mesterséges intelligencia szabályozásának kérdéseivel foglalkozna. Azt szeretné, hogy 2030-ra már egy ilyen konstruktív politikai közösség is jelen legyen a magyar közéletben.
Forrás
HírKlikk
KlikkTV ajánló



