Évente 25 ezer közbeszerzési hirdetményt kell átnézni, mindössze 15 emberrel
A közbeszerzési eljárásokba vetett bizalom helyreállításának alapfeltétele a szabályok következetes betartása, az eljárások átláthatósága és a hatékony ellenőrzés biztosítása - hangsúlyozta Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke egy csütörtöki budapesti konferencián.
KözéletA Közbeszerzési Hatóság fokozott ellenőrzéseinek eredményeként 2025. szeptember és 2026. november között mintegy 640 szervezet, elsősorban állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság regisztrált az ajánlatkérői nyilvántartásba, vagyis került be a közbeszerzési törvény hatálya alá, míg egy évvel korábban ez a szám 291 volt.
Mint mondta, a hatóság javaslatot tett az ajánlatkérői nyilvántartás fejlesztésére, amely nemcsak a jogszabályok módosítását, hanem az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) funkcióinak bővítését is magában foglalja. A cél korszerűbb, megbízhatóbb és a jogalkalmazást hatékonyabban támogató rendszer kialakítása - tette hozzá.
A hatóság kiemelt feladatának tekinti a közbeszerzések tisztaságának védelmét, a jogsértések feltárását, a jogkövetkezmények következetes alkalmazását és a korrupciós kockázatok csökkentését.
Kitért arra is, hogy támogatják az új korrupciómegelőzési stratégia tervezetében megfogalmazott célokat, különösen a közpénzeket kezelő szervezetek döntéseinek átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tételét, valamint a korrupciós és integritási kockázatok feltárását és kezelését.
Kovács László szerint fontos lenne az ellenőrző szervezeteket terhelő adminisztratív akadályok felszámolása, valamint anyagi kiszolgáltatottságuk csökkentése.
Az MTI kérdésére elmondta, hogy a hatóság mozgásterét jogszabályok is korlátozzák: a nem uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések eljárást megindító hirdetményeinek ellenőrzésére két munkanap áll rendelkezésre, míg az uniós forrásból finanszírozott eljárások esetében ez 12 munkanap.
Az elnök szerint a rövid határidő különösen a nagy értékű beruházásoknál jelent problémát, mert nem biztosít elegendő időt az esetleges szabálytalanságok feltárására. Kiemelte, hogy a Közbeszerzési Hatóság saját bevételeiből gazdálkodik, a közbeszerzési hirdetmények ellenőrzéséért fizetendő díj azonban 2015 óta változatlan. A szervezetnél mintegy 140-150-en dolgoznak, a hirdetmények ellenőrzését pedig egy 12-15 fős osztály végzi, amelynek feladata az évente közzétett 25 ezer hirdetmény ellenőrzése.
Kiemelte, hogy a közbeszerzés területén radikális változást hoz majd az uniós keretrendszer átalakítása: az irányelvi szabályozásról a közvetlen hatályú rendeleti szabályozásra való áttérés, amelyet az Európai Bizottság várhatóan jövőre fogad el. Az új szabályozás alkalmazására két év felkészülési időt biztosítanak, amire szükség is lesz - mondta az MTI-nek, hozzátéve, hogy a szabályok nem megfelelő alkalmazása szabálytalan közbeszerzési eljárásokhoz és az uniós források elvesztésének kockázatához vezethet.
A közbeszerzési törvény nyári módosításával kapcsolatban kiemelte, hogy az átlátható szervezet fogalmának bevezetésével a magántőkealapok részt vehetnek majd a közbeszerzési eljárásokban, feltéve, hogy a tulajdonosi szerkezetüket átláthatóvá teszik.
Szeverényi Dávid, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnöke elmondta, hogy a KEHI ellenőrzési hatásköre kiterjed az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságokra, a költségvetési szervekre, az alapítványokra és közalapítványokra, valamint az állami kezességvállalásokra is.
A KEHI jelenleg 70-72 munkatárssal látja el feladatait, a tervezett jogszabályi és szervezeti változások nyomán azonban a létszám bővítésével is erősítenék az ellenőrzési tevékenységet.
A hivatal által kezdeményezett jogorvoslati eljárások leggyakoribb oka a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése, vagyis annak vizsgálata, hogy az érintett szervezetek eleget tettek-e a közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettségüknek - mondta.
A KEHI által kezdeményezett közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban érintett szervezetek 45 százaléka gazdasági társaság, 35 százaléka költségvetési szerv, 9 százaléka önkormányzat, 11 százaléka pedig alapítvány, közalapítvány vagy közhasznú szervezet volt - derül ki a bemutatott prezentációból. A jogsértéssel érintett beszerzések 42 százaléka szolgáltatásmegrendeléshez, 30 százaléka építési beruházáshoz, 28 százaléka pedig árubeszerzéshez kapcsolódott.
Bozzay Erika, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) helyettes igazgatója kiemelte: a közbeszerzés a hagyományos adminisztratív tevékenységből egyre inkább stratégiai eszközzé válik, amelyben felértékelődik a kockázatkezelés, az adatvezérelt működés és a mesterséges intelligencia szerepe.
Az OECD 2015 óta értékeli a tagállamok közbeszerzési rendszereit mintegy egy tucat alapelv alapján, és ennek felülvizsgálata folyamatban van; várhatóan még az év végére elkészülhet. A jövőben a teljes életcikluson át biztosított értékteremtésre, az ajánlatkérők és ajánlattevők partnerségére, valamint az adatvezérelt kockázatkezelésre kell nagyobb hangsúlyt helyezni - jegyezte meg.
Forrás
HírKlikk
KlikkTV ajánló



