Ugrás a cikkhez
Közélet

Eltűnt a Tisza szigetek lendülete, pedig most lenne rájuk a legnagyobb szükség

A Fidesz és a KDNP képviselőinek esetleges lemondása nem bénítaná meg az Országgyűlés működését, a valódi probléma azonban az, hogy a politikai erőviszonyok átrendeződésével gyakorlatilag eltűnt a parlamenti ellenőrzés. Horn Gábor és Tóth Zoltán a Klikk TV Egyenleg című műsorában arról beszéltek, hogy a Tisza Pártnak saját magán belül és a társadalomban is meg kell teremtenie azokat a kontrollokat, amelyek megakadályozhatják a hatalom korlátlan működését.

HírKlikk2026. november 22. 14:003 perc olvasás
Megosztás
Eltűnt a Tisza szigetek lendülete, pedig most lenne rájuk a legnagyobb szükségKözélet

A parlament működne ellenzék nélkül is

Magyar Péter a parlamentben többször is felszólította a Fidesz és a KDNP képviselőit, hogy ha maradt bennük tisztesség, mondjanak le a mandátumukról. A miniszterelnök a közpénzek eltűnését, a Nemzeti Bank körüli ügyeket, Orbán Viktor testvérének embercsempészettel kapcsolatos történetét és a jogerősen elítélt embercsempészek szabadon engedését is felhozta.

Tóth Zoltán választási szakértő szerint a képviselők távozása jogi értelemben nem okozna működési problémát, hiszen az Országgyűlés határozatképes maradna. A listás képviselők helyére a párt új jelölteket küldhetne, az egyéni választókerületekben pedig időközi választásokat kellene tartani. Utóbbiak a jelenlegi politikai helyzetben tovább növelhetnék a Tisza többségét.

Horn Gábor politikai szempontból helyénvalónak tartotta Magyar Péter felszólítását, de nem számít tömeges lemondásra. Sokkal súlyosabb problémának nevezte, hogy gyakorlatilag nincs valódi ellenzék az Országgyűlésben. „A Tiszának tulajdonképpen a saját ellenzékének kell lennie” – fogalmazott. Szerinte olyan ellenőrzési mechanizmusokra van szükség, amelyek képesek időben jelezni, ha a kormány rossz irányba indul.

Eltűnőben a Tisza-szigetek, hiányoznak a szakmai viták

Horn Gábor szerint a Tisza egyik legfontosabb politikai újítása a Tisza-szigetek mozgalma volt, amely a kampányban széles társadalmi hátteret és valódi közösségi aktivitást teremtett. Most azonban úgy látja, mintha a párt elengedte volna ezeket a közösségeket, holott éppen a kormányzás időszakában lenne szükség a hálózatos jelenlétükre. A kampányban egymástól nagyon különböző politikai múlttal és világnézettel rendelkező emberek dolgoztak együtt, ezt a sokszínűséget szerinte meg kellene őrizni.

A volt miniszter szerint a Tisza bizalmatlan mindennel szemben, ami nem maga a párt, és ez különösen veszélyes egy olyan helyzetben, amikor a parlamenten belül nincsenek érdemi szakpolitikai viták. Példaként a rezsicsökkentést említette, amely évente mintegy 1600 milliárd forintba kerül. Ezzel szemben az egészségügy nagyjából 500 milliárd forintos többletforráshoz jut, az oktatás pedig mindössze 1-2 százalékkal kaphat többet az előző évinél. Horn szerint legalább vitát kellett volna nyitni arról, hogy ez a pénz más területeken mennyivel hasznosulhatna jobban.

A vagyonadó kérdésében is számos tisztázandó dilemmát lát: mennyire terheli majd a vállalkozásokat, igazságos-e, ha az emberek saját lakóingatlanát is figyelembe veszik, és hogyan kezelik a műgyűjteményeket. Ezekről normális esetben parlamenti és társadalmi viták folynának, most azonban hiányzik az a politikai közeg, amelyben a kormány valódi ellenvéleményekkel találkozhatna.

Az új alkotmányról a társadalomnak is döntenie kell

Tóth Zoltán különösen fontosnak nevezte, hogy az új alkotmány megalkotását valódi társadalmi vita előzze meg. Az eredeti ígéret szerint a tervezetet az emberek elé tárnák, majd népszavazás erősítené meg. A választási szakértő azonban egyelőre nem látja, hogy a kormányzat érdemben elindította volna ezt a folyamatot. Arra is figyelmeztetett, hogy a hatályos alaptörvény jelenleg kizárja az alkotmányról vagy annak módosításáról szóló népszavazást, ezért ennek lehetőségét is meg kellene teremteni.

Tóth egy olyan alkotmányozási modellt is felvetett, amelyben az új alaptörvény elfogadásához az összes szavazat legalább 66 százalékára lenne szükség. Ennek intézményi biztosítékaként alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozását is elképzelhetőnek tartotta.

Horn Gábor egyetértett a széles körű egyeztetés szükségességével, ugyanakkor óvatosságra intett. Szerinte az alkotmányozás könnyen populista ígéretek terepévé válhat, ezért a szakmai kérdéseket előbb a hozzáértőknek kell megvitatniuk. Példaként a lakhatáshoz való jog alkotmányba emelését említette, amely mögött szerinte nem feltétlenül állnak megvalósítható feltételek.

Horn szerint a közösségi média sem helyettesítheti a valódi társadalmi párbeszédet, hiszen a Facebookon zajló viták gyakran csak politikai buborékokat tükröznek. Úgy látja, az új alkotmányt és a választási törvényt legkésőbb 2028 végéig kellene elfogadni ahhoz, hogy 2030-ban már az új szabályok szerint lehessen választást tartani. Addig azonban érdemi egyeztetésre lenne szükség az oktatásról, a nyugdíjrendszerről és a gazdaságpolitika legfontosabb kérdéseiről is.

Forrás

HírKlikk

Eredeti cikk

KlikkTV ajánló

Kapcsolódó videók

Összes videó