Az energiafogyasztás visszafogását kéri az uniós biztos a tél előtt

Jørgensen a tagállami kormányoknak küldött levelében azt írta, érdemes megfontolni olyan intézkedések fenntartását vagy bevezetését, amelyek segítik a gáztárolók feltöltését, illetve csökkentik a gáz- és villamosenergia-igényt addig, amíg erre szükség van. A biztos szerint a helyzet márciusi első figyelmeztetése óta „nem javult”.

Az Euronews cikke szerint az uniós gáztárolók jelenleg nagyjából 70 százalékos töltöttségen állnak. Ez körülbelül 12 százalékponttal marad el az egy évvel korábbi szinttől a Gas Infrastructure Europe kereskedelmi szövetség legfrissebb adatai alapján.

A feszültséget a forrás szerint a Közel-Keleten fennálló zavarok és az ázsiai kereslet is növeli, mivel erős a verseny a cseppfolyósított földgáz, vagyis az LNG-szállítmányok iránt. A holland TTF, az európai földgázárak irányadó mutatója, mintegy 72 euró/MWh szinten áll, ami 40 euró/MWh-val magasabb annál, mint ahol azután volt, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án bombázta Iránt.

Elemzők az Euronews szerint arra figyelmeztetnek, hogy a téli csúcsidőszakban az ár akár 100 euró/MWh fölé is emelkedhet, ha az Öböl térségéből érkező LNG-export nem nő, vagy ha a norvég karbantartások meghosszabbítják az exportkorlátokat.

Jørgensen szerint a csúcsidőszaki villamosenergia-fogyasztás mérséklése azt is jelentheti, hogy kevesebb gázt kell elégetni az erőművekben. Ez egyszerre enyhítheti a gázellátásra és az áramárakra nehezedő nyomást. A cikk megjegyzi, hogy a háztartások és a vállalkozások érzékenyek az energiaszámlákra, a kormányokra pedig nyomás nehezedik, hogy megvédjék a fogyasztókat egy újabb ársokktól.

Az Európai Bizottság a 2022-es energiaválság idején alkalmazott eszközökre hivatkozik. Ilyen lehet a csúcsidőszaki áramfogyasztás csökkentése, a fogyasztás időbeli átterelése okosmérők és kiskereskedelmi tarifák segítségével, a középületek hőmérsékletének korlátozása, a kültéri fűtés visszafogása, valamint a felesleges éjszakai közvilágítás lekapcsolása.

A biztos ugyanakkor nem javasolt kötelező uniós intézkedéseket. Levelében azt írta, hogy az önkéntes és jól megtervezett keresletcsökkentő intézkedések hasznosnak bizonyultak a 2022-es energiaválság alatt, és a jelenlegi helyzetben is lehet tanulni abból a tapasztalatból.

Jørgensen a nemzeti vészhelyzeti tervekre is felhívta a miniszterek figyelmét. Ezek súlyosabb eszközöket is tartalmazhatnak, ha a körülmények romlanak: ilyenek lehetnek a megszakítható gázszerződések, valamint az, hogy az erőművek gáztól eltérő tüzelőanyagra álljanak át.

A levél szerint a tagállamoknak érdemes lehet élniük az uniós gáztárolási szabályok rugalmasságával, hogy elkerüljék a pánikszerű vásárlást. Jørgensen azt is javasolta, hogy a 90 százalékos cél agresszív elérése helyett mérlegeljék a 80 százalékos töltöttségi cél alkalmazását, mert a nagy mennyiségű gáz megvásárlása szűk globális piacon önmagában is felhajthatja az árakat.

A dán biztos szerint az EU ellenállóbb energiarendszerrel lép a télbe, mint amilyen Oroszország Ukrajna elleni inváziója előtt volt, de a helyzet nem kényelmes. A levélben az áll: bár az uniós gáztárolók töltöttsége rendkívül alacsony, és a helyzet továbbra is kihívást jelent, jelenleg nincs közvetlen ellátásbiztonsági kockázat.