Aki nem lát tisztán a Matolcsy-ügyben, az nem is akar

Évek óta épült a jegybanki vagyon körüli rendszer

Horváth Béla felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz kapcsolódó alapítványok már 2014-ben létrejöttek, hivatalosan oktatási és más közösségi célok megvalósítására. A devizahitelek forintosítása után a jegybank a korabeli hírek szerint 136 milliárd forintos nyereséget könyvelt el, ám az ügyvéd szerint ezt az összeget nem forgatták vissza a devizahitelesek megsegítésére. Később az alapítványok működése és a közpénzek átláthatósága körül is komoly viták alakultak ki.

A folyamat következő fontos állomása 2019 volt, amikor a korábbi alapítványokat összevonták, és létrejött a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, vagyis a PADME. Horváth szerint ezt követően a vagyon kezelésére magánalapítványok és vagyonkezelési konstrukciók épültek ki, amelyek tovább nehezítették a pénzek útjának követését. A büntetőügyvéd ugyanakkor úgy véli, a rendelkezésre álló információk alapján nem lehet egyszerűen az átláthatatlanságra hivatkozni. „Ha valaki ebben nem lát tisztán, akkor az csak azért van, mert nem szeretné látni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a miniszterelnök korábbi nyilatkozatában is a felelősség kérdésének elkerülése volt érzékelhető.

A letartóztatásnál a gyanú súlya is számít

A beszélgetés idején még nem született döntés arról, hogy Matolcsy György letartóztatásban marad-e, vagy szabadlábon védekezhet. Horváth Béla úgy vélte, erre kevés esély van, mert az ügy súlya és a feltételezett vagyoni érték nagysága is jelentős szempont lehet a kényszerintézkedés mérlegelésekor. Hangsúlyozta azonban, hogy a letartóztatásról döntő bíróságnak nem a vádlott bűnösségét kell megállapítania, hanem többek között azt kell vizsgálnia, fennáll-e a bűncselekmény megalapozott gyanúja, és indokolt-e a szabadság korlátozása.

A műsorban elhangzottak szerint az aktuális gyanúsítás középpontjában egy, Matolcsy György jegybankelnöki megbízatásának utolsó napjaihoz kapcsolódó ügylet állhatott. A feltételezés szerint az alapítványi vagyon feletti vagyonkezelői jogot Matolcsy Ádám köréhez próbálhatták átruházni, ehhez pedig egy kölcsönszerződést használhattak fel. Az ügyvéd szerint az ilyen konstrukciókban közreműködő jogászok büntetőjogi felelőssége is felmerülhet, amennyiben az ügyészség úgy látja, hogy tudatosan vettek részt a feltételezett jogellenes cselekményben.

Horváth Béla saját ügyvédi gyakorlatából kiindulva arról is beszélt, hogy bizonyos megbízásokat vissza kell utasítani, ha a körülmények gyanút keltenek. Azt ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy az ügyvédek megítélésénél ne pusztán a foglalkozásukból vagy a szerepükből induljanak ki, hanem a konkrét bizonyítékokat vizsgálják.

Matolcsy Ádám szerepe is tisztázásra vár

Az ügyvéd szerint a jegybanki vagyon körüli történetben Matolcsy Ádám szerepét sem lehet figyelmen kívül hagyni. A sajtóban megjelent információk több százmilliárd forintos vagyonvesztésről, illetve a vagyon feletti jogosulatlan rendelkezés lehetőségéről szóltak. Horváth úgy vélte, a felelősséget minden érintettnél külön kell megállapítani, és az eljárásnak kell tisztáznia, ki milyen cselekményben vett részt. Szerinte az ügy egyik sajátossága, hogy számos lényeges körülmény okiratokból, bankszámlaadatokból, átutalásokból és cégiratokból rekonstruálható.

A büntetőügyvéd kitért arra is, hogy a gyanúsítottaknak nem feltétlenül előnyös azonnal vallomást tenniük. Először meg kell ismerniük azokat az iratokat és bizonyítékokat, amelyekre a hatóság a gyanúsítást alapozza. Ezt követően azonban Horváth személy szerint azt tartja helyesnek, ha a terhelt érdemi nyilatkozatot tesz, és megpróbálja megmagyarázni a történteket. Matolcsy György esetében a bíróság előtti, két és fél órás megszólalásról sem gondolta, hogy önmagában eldönthetné a letartóztatás kérdését.

Horváth Béla végül arra emlékeztetett, hogy a sajtó évek óta foglalkozik a jegybanki alapítványok ügyével, és jelentős szerepet játszott abban, hogy a történtek a nyilvánosság elé kerüljenek. Bár a részletek a szakemberek számára is bonyolultak lehetnek, szerinte a rendelkezésre álló dokumentumok alapján objektíven vizsgálható az érintettek felelőssége. A politikai szempontokat pedig szerinte az ügyvédi munkából is ki kell zárni: a védőnek a törvényhez kell ragaszkodnia, függetlenül attól, hogy az ügynek van-e politikai vonatkozása.