A járvány idején sem a betegek, hanem az üzlet számított

A Covid-beszerzések legsötétebb kérdései még hátravannak

A lélegeztetőgép- és maszkbeszerzések ügyében megindult nyomozás fontos lépés, de a feltárásnak még csak a kezdetén járunk. A beszélgetésben említett, mintegy 17 milliárd forintos ügylet a lélegeztetőgépek mellett maszkokat és más eszközöket is érintett, a vizsgálat pedig az áfacsalás gyanújára is kiterjed. Pusztai Erzsébet szerint azonban a legfontosabb kérdés nem pusztán az, hogy kik és mennyit kerestek az üzleten, hanem az, hogy ki rendelte el a beszerzéseket, és milyen szakmai szempontok alapján döntöttek.

Normális működés esetén az egészségügyi vezetés először a szakembereket kérdezi meg arról, milyen eszközökre és milyen mennyiségben van szükség, majd ezek alapján indítja el a beszerzést. Ezzel szemben a járvány idején Magyarországon hatalmas mennyiségű lélegeztetőgépet vásároltak, miközben a készülékek egy részét később raktárakban tárolták, és a működtetésükhöz szükséges szakemberek sem álltak megfelelő számban rendelkezésre.

Szél Bernadett arra emlékeztetett, hogy miközben az ország a járvány legsúlyosabb következményeivel küzdött, és betegeket küldtek haza a kórházakból, a beszerzések körül hatalmas üzlet zajlott. Szerinte azok, akik a Covid-időszakban kihasználták a helyzetet és megkárosították az országot, nemcsak pénzügyi, hanem súlyos erkölcsi felelősséggel is tartoznak. A történtek ezért messze túlmutatnak az áfacsalás kérdésén.

A Matolcsy-ügyben a kormány felelőssége sem kerülhető meg

A beszélgetés résztvevői a Magyar Nemzeti Bank körüli botrányt is a rendszer működésének példájaként említették. Marjai Judit felvetette, hogy a Matolcsy család szerepét és a pénzek útját egyaránt fel kell tárni. Egy lehetséges Orbán–Matolcsy-megállapodásról is beszélt, de hangsúlyozta, hogy ez csupán saját feltételezése, amelyet semmilyen bizonyíték nem támaszt alá. A dubaji számlák és a külföldre utalt összegek útjának tisztázását ugyanakkor fontosnak tartotta.

Pusztai Erzsébet arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját a kormány nem felügyeli, a jegybank gazdasági működésével kapcsolatban már voltak ellenőrzési lehetőségei. A mindenkori pénzügyminiszter és az Állami Számvevőszék felelőssége ezért sem hagyható figyelmen kívül. A jegybanki alapítványokba történő vagyonkiszervezéshez ráadásul parlamenti döntések is kellettek, vagyis a politikai felelősség nem választható el a történtektől.

Szél Bernadett szerint különösen visszás, hogy a Fidesz utólag igyekszik elhatárolódni az ügytől, miközben a közpénzek alapítványokba szervezését maga a kormánypárti parlamenti többség tette lehetővé. A politikus úgy látja, a független intézmények leépítése után nem hiteles arra hivatkozni, hogy a kormány nem tudott a visszaélésekről.

A kontroll nélküli hatalom saját rendszerének csapdájába esett

A három vendég szerint a Covid-beszerzések, a Matolcsy-ügy és a Seszták Miklóshoz kapcsolódó történetek ugyanazt a mintázatot rajzolják ki. A fékek és ellensúlyok felszámolásával eltűnt az érdemi ellenőrzés, a fontos pozíciókba pedig politikailag megbízható emberek kerültek. Pusztai Erzsébet szerint ennek az lett a következménye, hogy nemcsak a vezetők, hanem az alattuk működő szereplők is egyre gátlástalanabbá váltak. „Ha fönt nincs kontroll, akkor lent sincs kontroll” – fogalmazott.

A beszélgetésben elhangzott az a magyarázat is, hogy a rendszer működésének része lehetett egyfajta politikai alku: a helyi hatalmasságok szabad kezet kaptak, cserébe biztosították a szükséges szavazatokat és a parlamenti többséget. Szél Bernadett szerint azonban ez a rendszer most visszahullik a korábbi vezetők fejére. Orbán Viktor nem háríthatja el a felelősséget azzal, hogy nem tudott az egyes ügyekről, hiszen a hatalom működése erősen centralizált volt.

A műsorban szóba került a volt miniszterelnök Lakiteleken elhangzott, éles vagy tompa tárgyakkal kapcsolatos kijelentése miatt tett feljelentés is. Szél Bernadett szerint az a kérdés, hogy a nyomozóhatóság valóban következetesen jár-e el, és nem részesíti-e különleges elbánásban Orbán Viktort. Úgy vélte, az ügyészség működését is rendbe kell tenni, hogy a korábban elutasított vagy megakasztott eljárásokban érdemi munka indulhasson.

Marjai Judit az erkölcsi felelősséget hangsúlyozta: szerinte Orbán Viktort már hosszú évek óta súlyos felelősség terheli a társadalmi ellenségesség szításáért és a politikai légkör kialakításáért. A beszélgetés végén a résztvevők arról is beszéltek, hogy a feltárt ügyek visszaigazolhatják az emberek korábbi politikai döntését, és a tisztább közélet igénye a különböző politikai oldalak számára is közös ügy lehet.