A járvány idején is a pénzre hajtottak: a lélegeztetőgép-botrány politikai felelősei még hátravannak

A koronavírus-járvány idején emberek tízezrei küzdöttek az életükért, az egészségügyi dolgozók rendkívüli terhelés alatt próbálták megmenteni a betegeket, miközben a lélegeztetőgép-beszerzésekből egyes cégek hatalmas összegekre tettek szert. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban lefoglalt dokumentumok újabb részleteket tárhatnak fel az ügyben. Balogh Judit műsorvezető Perintfalvi Rita teológussal, közgondolkodóval, Gémesi György gödöllői polgármesterrel és Barabás Richárd fővárosi képviselővel arról beszélgetett, hogyan lehet feltárni a történtek hátterét, és meddig kell eljutnia a felelősségre vonásnak.

A járvány idején az emberéletek helyett a biznisz került előtérbe

Gémesi György felidézte, hogy a járvány alatt az önkormányzatok, az orvosok és az egészségügyi dolgozók rendkívüli erőfeszítéseket tettek az emberek megsegítésére. Ő maga is önkéntesként dolgozott kórházban, így közvetlen tapasztalatokat szerzett arról, milyen körülmények között kellett helytállniuk az egészségügyi dolgozóknak. Ezzel állította szembe a lélegeztetőgép-beszerzéseket, amelyek során mintegy 16 ezer készüléket hoztak az országba, miközben a működtetésükhöz szükséges szakember legfeljebb kétezer géphez állt rendelkezésre.

A berendezések jelentős része használhatatlannak bizonyult, tárolásuk pedig további milliárdokba került. Gémesi szerint a gépek gödöllői raktározásáért havi 80 millió forint plusz áfát fizettek. Úgy fogalmazott, a járvány idején különösen súlyos erkölcsi kérdés, hogy miközben emberek életéért küzdöttek, valakik a helyzetből próbáltak hasznot húzni.

Perintfalvi Rita szerint nem egyszerűen egy rosszul sikerült beszerzésről vagy jogilag kifogásolható üzletről van szó. A történteket az ország megalázásának és az emberi nyomorúságon való nyerészkedésnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy mindennek büntetőjogi következményekkel kell járnia.

Számlagyárak, pénzmosás és eltüntetett dokumentumok

Perintfalvi Rita a párhuzamosan folyó nyomozások hátterét is ismertette. A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik, míg a NAV költségvetési csalás és pénzmosás miatt folytat eljárást. A teológus szerint a beszerzésekhez kapcsolódó céghálózatban több mint egy tucat vállalkozás vett részt, amelyek egymás között számláztak, a pénzek egy része pedig külföldre kerülhetett, illetve különböző befektetéseken keresztül próbálhatták tisztára mosni.

A beszélgetésben szóba került az is, hogy a minisztériumban papíralapú és elektronikus dokumentumokat is megpróbálhattak eltüntetni. Perintfalvi szerint az informatikai adatok törlésére tett kísérlet önálló büntetőjogi kérdéseket vet fel, és azt is tisztázni kell, ki adott erre utasítást.

A résztvevők felidézték a lélegeztetőgépek beszerzésén túl a kiskunhalasi mobil járványkórház ügyét is. Az öt milliárd forintból létrehozott létesítményt a műsorban elhangzottak szerint később nem használták. Barabás Richárd arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány idején felnövő fiatal generáció mentális és szociális problémáinak kezelésére is jóval több segítséget kellett volna fordítani.

Nem állhat meg a felelősségre vonás a cégvezetőknél

A műsorvezető felvetette, hogy miközben több, a beszerzésekben érintett cégvezető ellen már büntetőeljárás indult, a politikai döntéshozók felelőssége továbbra is nyitott kérdés. Szijjártó Péter, Pintér Sándor és Rogán Antal neve is szóba került. Gémesi György szerint a cégek önmagukban nem tudtak volna ilyen konstrukciókat működtetni, ha ehhez nem kaptak volna kormányzati együttműködést.

Perintfalvi Rita arra számít, hogy a nyomozások során a jelenleg gyanúsítottak vallomásai is fontosak lehetnek. Felvetette, hogy a vádalkuk keretében olyan információk és bizonyítékok kerülhetnek elő, amelyek a magasabb szintű döntéshozók szerepét is megvilágíthatják. Szerinte nemcsak a politikai vezetők, hanem az ügyekben érintett egyházi szereplők felelősségét is vizsgálni kell.

A beszélgetés végén Barabás Richárd arról beszélt, hogy az elszámoltatás és a múlt feltárása nem pusztán a korábbi rendszer lezárása miatt fontos. Az ezekben az ügyekben hozott döntések azt is meghatározzák, milyen országban élhetnek a következő évtizedekben a magyarok. Gémesi György ehhez a közéleti szereplők példamutatásának szükségességét tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a politikai változásnak a közbeszédben és a mindennapi viselkedésben is meg kell jelennie. Perintfalvi Rita pedig azt emelte ki: Magyarországon végre olyan országnak kell lennie, ahol a bűncselekményeknek következménye van, és a felelősségre vonás nem áll meg a kisebb szereplőknél.