Új tollas dinoszauruszfaj fosszíliája árnyalja a repülés eredetét
Kínában előkerült, különösen jó állapotban megőrződött fosszília alapján írtak le egy eddig ismeretlen tollas dinoszauruszfajt. A Nature beszámolója szerint a lelet újabb bizonyítékot ad ahhoz az elképzeléshez, hogy a madarak és közeli rokonaik körében a repülés képessége nem egyetlen leszármazási vonalon alakult ki.
ÁllatvilágA Nature cikke szerint az 57 centiméter hosszú példány egy microraptorina volt, amely a mai Kína Liaoning tartományának területén élt 145 és 100 millió évvel ezelőtt. A fosszíliát egy helyi gazda találta meg, majd kínai, olasz és szlovák kutatókból álló nemzetközi csoport írta le a Nature Communications folyóiratban szeptember 29-én.
Az új fajt Norellraptor barsboldi néven nevezték el. A kutatók becslése szerint az állat körülbelül hároméves lehetett, amikor elpusztult. A fosszílián a mellső és hátsó végtagokon, valamint a farok végén is tollak nyomai láthatók.
A microraptorinák viszonylag kis termetű, húsevő dinoszauruszok voltak, tömegük körülbelül egy kilogramm lehetett, és a végtagjaikon tollakat viseltek. A csoportból már több száz példányt találtak. A Microraptorinae kládba tartozó állatok a madarak közeli rokonai; a madarak az Avialae klád tagjai. Emiatt ezek a leletek fontos adatokat adnak a repülés eredetének és evolúciójának vizsgálatához.
A kutatók ismert microraptorinák repüléssel összefüggő alkalmazkodásait hasonlították össze a madárvonalon megfigyelt jellemzőkkel. A vizsgálat szerint a microraptorináknál azonosított 194, repüléshez kapcsolódó jelleg 30 százaléka az Avialae csoportban is kialakult. Ilyen példaként említik a szárnytollakat, a kampó alakú lábujjcsontokat, valamint azt, hogy az alkar egyik csontja hosszabb a felkarcsontnál.
A Nature ismertetése szerint ezek a tulajdonságok ugyanakkor nem azonos sorrendben jelentek meg a két csoportban. A kutatók ezért úgy fogalmaztak, hogy ezek „nem tekinthetők egy közös fejlődési rendszer kifejeződésének”.
Michael Pittman, a Hongkongi Kínai Egyetem paleobiológusa szerint a tanulmány fontos új bizonyítékot szolgáltat ahhoz a feltevéshez, hogy a repülés többször is kialakult a tollas dinoszauruszok között, legalább egyszer a microraptorináknál és legalább egyszer a madaraknál. Neil Gostling, a Southamptoni Egyetem evolúciós fejlődésbiológusa azt mondta, meglepte, hogy a repülő dinoszauruszok e vonalán megfigyelt evolúciós változások többsége nem közös a madárrokonokéval; szerinte a vizsgálat azt mutatja, hogy sok faj „minden előtte álló lehetőséget” kipróbált.
A Nature által idézett tanulmány Xuri Wang és munkatársai nevéhez kötődik, és a Nature Communications 2026-os, 17. kötetében jelent meg 10074-es azonosítóval.
Forrás
Nature
KlikkTV ajánló
